158379. lajstromszámú szabadalom • Feszített vasbetonelem és eljárás annak előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XI. 18. • (BE—973) Közzététel napja: 1970. IX. 03. Megjelent: 1971. VIII. 15. 158379 Nemzetközi osztályozás: E 04 b 1/06 Feltalálók: Fogarasi Gyula mérnök, 67%, Papanek Zsolt mérnök, 33%, Budapest Tulajdonos: Beton- és Vasbetonipari Művek,. Budapest Feszített vasbetonelem és eljárás annak előállítására A találmány feszített vasbetonelem egymás­tól változó távolságban vezetett feszítőihuzalok­ból álló huzallíköteggel, valamint eljárás e feszí­tett vasbatontermék előállítására. A vasbatonepítésben alkalmazott feszítési el- 5 járásoknak a feszítőhuzalok vonalvezetése szem­•ponitjálból .alapvetően Ősét egymástól eltérő rend­szere ismeretes: a „párhuzamos", valamint a „törtvonalú" huzalvezetés. A párhuzamos huzalvezetés lényeges sajátos- 10 sága, hogy a feszftőhuzaloík az elem Végeinél elhelyezkedő megfogási pontok között teljes hosszúságukban egymással párhuzamosam he­lyezkednek el. E párhuzamos (huzaloknak egy­mástól való távolságát a lahorgonyzás biztosi- 15 tásia és a betonelem föihasadásáoak meggátlása érdekében betartott minimumok tatarozzák meg. A huzaloknak a betonelemben való ily módon történő elrendezése azonban számos mű­szaki és gazdasági hátránnyal jár. Ezek egyike, 20 hogy az elem maximális nyomatéknak kitett helyein, illetve szakaszain a feszítohuzalolk súly­vonala az elem nyomott szélső szálához képest nem a lehető legnagyobb távolságiban helyez­kedik el, vagyis más szóval a keresztmetszetre 25 ható igénybevételek belső karja nem optimális nagyságú. Ez a körülmény pedig a szóbaniorgó keresztmetszet kihaszmálhataitlanságát, vagyis ezen keresztül ann'afc gazdaságtalanságát ered­ményezi. 30 E kialakítás kedvezőtlen azért is, mert az üzemi állapotban hajlításra igénybe nem vett végkeresztmetszetek — egyébként nem húzott — szélső szálaiban is húzó'igénybevétel kelet­kezik, lami csak a huzal-kép súlypontjiának e szélső szál irányában történő közelítésével (kü­szöbölhető ki. A huzalok súlyvonalának ily mó­don történő eltolása azonban a legnagyobb haj­lítóigémybevételnek kitett keresztmetszetekben újból a belső erők kánjának csökkenésiét vonja maga után. Az ebből származó teherbírásvesz­teség pedig csupán újabb buzalkeresz'tmetszet beépítésével egyenlíthető (ki, tehát a szerkezeit további gazdaságtalanságát okozza. Mindezen hátrányok elleniére is jelenleg az üzemi előregyártáslban és különösen a nagy­tenmelékenységű agregát^technológia területién e párhuzamos huzalvezetésű feszítési rendszer az egyeduralkodó, ami elsősorban rendkívülü egyszerűségének, és gyártási nehézségektől men­tes feszítésteohnológiiájának köszönhető. Az ún. „agregát-teohnológia" egyébként olyan futó­szaliag-jellegű rendszer, amelynél a gyártott élem halad a telepített technológiai lépéseknek megfelelően, vagyis ellentett módon az ún. ,,stand "-^rendszerhez képest, ahol a helyfoen­maradó elemeket látogatják végiig az egyes technológiák. A párhuzamos huzalvezetésnek előbbiekben vázolt gazdaságossági hátrányait szándékoztak 158379

Next

/
Oldalképek
Tartalom