158372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bauxitok dúsítására különös tekintettel SiO2 tartalmuk csökkentésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1968. VII. 13. (BA—2082) Közzététel napja: 1970. VII. 13. Megjelent: 1971. VIII. 15. 158372 Nemzetközi osztályozás: B 03 b 3/00 •^W&**teftjj^v Feltalálók: Dr. Fekete Sándor oki. bányamérnök, 40%, Kakasy Gyuláné oki. vegyész, 40%, Káplár Zsigmond oki. bányagépész, 20%, Budapest Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, 50%, Budapest, Magyar Alumíniumipari Tröszt, 50%, Budapest Eljárás bauxitok dúsítására különös tekintettel SiO? tartalmuk csökkentésére 1 A bauxitokat timföldgyártáson keresztül alumíniiumkóhászati célra termelik. A timföldgyártás túlnyomórészt, hazánkban pedig kizárólag Bayer eljárással történik. A bauxitok ásványi összetétel szempontjából nem egységes kőzetek. Hasznos ásványuk a bőhmit, diaszpor, és hidrargillit lehet, főbb szennyező ásványaik általában a vasoxidok és vashidroxidok (hematit, gaethit, lknonit), valamint az agyagásványok (kaolinit, montmoollonit stb.). A Bayer rendszerű timföldgyártás gazdaságosságát nagy mértékben befolyásolja a bauxitok SiCvtartalma. A többnyire kaolinit formában jelenlévő kovasav a bauxit nátronlúgos feltárásaikor oldódik, majd nátrtum-aluminiurn-szilikát csapadék alakban kiválik. E vegyület lúgban oldhatatlan és ezért a vörösiszapba kerülve jelentős Na2Ü és AI2O3 veszteségeit okoz. A timföldgyárak gazdaságosan csak a 8-nál nagyobb modulusú (az A12 0 3 és Si0 2 aránya) bauxitot tudják feldolgozni, ugyanakkor a magyarországi bauxit készletek jórésze 7-íiél kisebb modulusú, ezért a bauxitok dúsítása azok szüiciumdioxid tartalmának csökkentésévél nagy jelentőségű. Bauxitok dúsításéra eddig ismerrt egyetlen lehetőség az, hogy a fő alkotóként diaszport (mélynek keménysége és sűrűsége is jóval nagyobb a böhmit és hidrargilOiit, valamint az 10 15 20 agyagásványok keménységénél és sűrűségénél) tartalmazó bauxitot mosással dúsítják. A főleg böhmitet és hidrargillitot tartalmazó bauxitok dúsítására eljárás nem ismeretes, sőt a technika állása szerinti vélemények ezt nem is tartják lehetségesnek: „A bauxit egyes ásványi összetevőinek iszapoMssal vagy flotációval történő elválasztása ill. dúsítása elvileg lehetetlen. Ezeknél a különösen kis részecskenagyságoknál az összes eddig ismert fizikai feldolgozása módszerek csődöt mondanak" (Ginsiberg és Wrigge: Tonerde und Alumínium, 1. rész, 9. oldal, Walter de Gruyter et Co., Berlin, 1964). Ugyanakkor a jelenleg ismert magyarországi bauxit készletek mintegy 70%-a böhmites. A találmány célja a bauxitok szüiciumdioxid tartalmának csökkentése a Bayer eljárás szerinti timföldgyártás gazdaságosságának növelé-A találmány feladata minden fajta bauxit dúsítására azok sziliciumdioxad tartalmának csökkenitésére alkalmas eljárás kidolgozása. Azt talláltuk, hogy a találmány szerinti el-25 járás minden fajta bauxit dúsítására alkalmas. A telálmány szerint úgy járunk el, hogy a bauxitot megőröljük, az őrölt és túlnyomórészt 10—60 jam-nél nagyobb szemcsenagyságú hasznos ásványokat, pl. böhmitet, diaszport, hidrar-30 gilHitet és túlnyomóirészt 10—60 /inunél kisebb 158372
