158365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-bróm-4'-klór-benzilsav-észterek, valamint akarcid és inszekticid szerek előállítására

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI Bejelentés napja: 1968. V. 16. (AI—126) Svájci elsőbbsége: 1967. V. 17. (6921/67) Közzététel napja: 1970. IX. 03. Megjelent: 1971. VIII. 01. 158365 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 69/74; A 01 n 9/24 Feltaláló: Dr. Gubler Kurt vegyész, Riehen bei Basel, Svájc Tulajdonos: AGBIPAT S. A. cég Basel, Svájc Eljárás 4-bróm-4'-klór-benzilsav-észterek5 valamint akaricid és inszekticid szerek előállítására A találmány új 4Hbróm-4-klór4>enzilsav-ész­terekre, ezek előállítási eljárására, továbbá olyan akanicid és inszekticid készítményekre vonatkozik, melyek hatóanyagként az említett észtereiket tartalmazzák. Az ilyen készítmények előállítására szolgáló eljárás, valamint a pólk­szabásúak (Araehnoideae) és rovarok (Insecta) irtására szolgáló olyan eljárás, melynek, során ezeket az új hatóanyagokat, vagy ilyeneket tartalmazó készítményeket alkalmazunk, ugyan­csak a találmányhoz tartoznak. Az I. általános fcépletű új 4-bróm-4'-klór­benzilsav-észteraket — ebben a képletben R ihelyettesítetlen, vagy halogénatommal helyet­tesített rövidszenlancu állkil-, alkenil- vagy íalkinil^gyököt jelent és n jelentésié 0 vagy 1 — a találmány érteimében úgy alítjuk elő, hogy a megfelelő brómklónbenziiljeket alkalikus reak­ciókörülmények között brómklóríbenzilsavakká vagy ezek sóivá rendezzük át és ezt követőien a savakat, sóikat vagy más észterezhető szárma­zékaikat a fenti I. általános képlietű észterekké alakítjuk. Ezen észterek előállítására a második lépésiben általában valamilyen II. általános kép­letű brórniklóíbenzillsavat vagy ennek származé­kát egy III. általános feépletű vegyülettel reagál­tatjuk, ezekben a képletefcben X és Y olyan .gyököket jelentenek, amelyeik a reakció során iehasadnak, a kettő kö­zül az egyikben jelenlévő oxigénatom kivételével, míg 5 R és n jelentése az I. képletnél megadott. R jelentése a fenti képletekben rövidszén­láncú alkilcsoportként pl. metil-, etil-, propil-, izopropil- vagy butilgyök, rövidszénláneú alfee­nilcsoportként pl. allil- vagy metalöM-ngyök és rövidszénláneú aOkinilcsoportiként pl. propargil­gyök. R jelenthet továbbá megfelelő halogén­alkil-, halogénalkenil- vagy halogéwalkkA-gyö­köt is. 10 15 20 25 30 A II. és III. általános képletekben az X és Y helyettesítők jelentése: a) mind a kettő hidroxil-csoport, vagy b) a kettő közül az egyik hidroxilfcsoport és a másik hialogénatoim vagy c) a kettő közül az egyik O—Me, ahol Me mozgékony, kationként szereplő gyököt jelent, mint fématomot például alkálifématomot, vagy egy alkállifölidfiém-iatomHekvwalianst és a másik" halögénatom, vagy d) X hidroxiOiCsoport és Y cftazocsoport. Valamely bróm-klór-benzilnek az áhaüiakrtása a neki megfelelő bróm-klór-'benzilsavvá a ,,iben­zilsav átrendeződés" általában szokásos reakció-­korülrnényei között történik, különösen alkoho­los alkálihidroxid-oldatofcfaal való hevítéssel. 158365

Next

/
Oldalképek
Tartalom