158328. lajstromszámú szabadalom • Keverőműves golyósmalom

MAGYAR NÉPKÖZTARS ASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. XI. 14. (MA—1908) Német Demokratikus Köztörsaság-beli elsőbbsége: 1968. XI. 20. (WP 50 c/128 425) Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. VII. 15. 158328 Nemzetközi osztályozás: B 02 c 15 00; B 01 f 7/00 Feltalálók: Richard Goll mérnök, Wolfgang Häntzschel oki. mérnök, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Maschinenfabrik Heidenau cég, Heidenau, Német Demokratikus Köztársaság Keverőműves golyósmalom A találmány keverőműves golyósmalomra vonatkozik, folyadék — szilárdanyagkeverékek őrléséhez és diszpergálásához. Az ilyen fajtájú malmok szokásos módon egy S függőleges, hosszúkás tartályból állnak, amely­ben egy tengely nagy sebességgel forog. A ten­gelyen keverőszervek vannak sorban elhelyezve, a tartály pedig egy részéig homokkal vagy üveg-, kerámia- ill. fémgyöngyökkel van meg- :ü töltve, melyek őrlőtestekként szolgálnak. Az őrlendő anyagot a tartály aljánál szabályozható mennyiségben, folyamatosan szivattyúzzuk be ós így az őrlőtestekkel együtt intenzív, külön­féle sebességű mozgásba jön, amikoris nyomó-, 15 nyíró-, és dörzsölőerőknek van kitéve. Az őr­lendő anyag jobban, vagy kevésbé aprított és diszpergált állapotban hagyja el a tartályt, an­nak felső részénél. Mindenkor az őrlendő anyag konzisztenciájától és a szállított mennyiségtől 20 függően, valamint az őrlőtestek nagysága sze­rint az utóbbiak azzal együtt felfelé vándorol­nak és odafent el kell őket választani az őr­lendő anyagtól, hogy bennmaradjanak a tar­tályban. Ez az elkülönítés idáig úgy történt, 25 hogy a tartályra felül egy szitaköpenyt helyez­tek rá, amelynek nyílásain az őrlendő anyag át tudott hatolni, az őrlőtesteket azonban vissza­tartotta, mivel azok nagyabbak, mint a szita­nyílások. 3Q Az őrlendő anyagnak a szitán keresztül tör­ténő átlépése tehát lényegében szabad átfutás­sal megy végbe, az őrlendő anyag — őrlőtest­keverék keringő mozgása által támogatva, anél­kül azonban, hogy a tartályban túlnyomás ural­kodnék. A szétválasztásnak ez a módja egy­szerű ugyan, azonban olyan hátrányai vannak, amelyek mindenekelőtt a keverőműves golyós­malmok fő alkalmási területén — mégpedig lakkok és festékek feldolgozásánál — figyelem­beveendők. Például nagy viszkozitású, vagy tixotrop őrlendő anyagok esetében a finom, fe­lül nyitott szitán való átlépés nem vihető ke­resztül. Az őrlendő anyag — őrlőtestkeverék átlépése a szita felett következik be, szétvá­lasztódás nélkül. Ugyanez áll elő az alacsony viszkozitású őrlendő anyagoknál is, ha az gyor­san száradó, ami köztudomásúan gyakori eset a festékeknél. A szitát emiatt gyakran kell ol­dószerrel kitisztítani, mindenek előtt a beren­dezések leállításakor, hogy a teljes összetapa­dást elkerülhessük. Az átbocsátóképességet ezenkívül tartósan csökkenti a kis őrlőtestek vagy egyéb anyagok beékelődése. A nyitott munkamód természetesen az oldószernek az őr­lendő anyagból való jelentős elpárolgását is eredményezi. Már megkísérelték ezen ismertetett hátrá­nyok kiküszöbölését. Erre kézenfekvőnek lát­szott az, hogy az egész. őrlőteret lezárják a szi-158328

Next

/
Oldalképek
Tartalom