158296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfor-tio-triklorid és foszfor-triklorid előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 18. Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. VII. 10. (NE—436) 158296 Nemzetközi osztályozás: C 01 b 25/10 Feltalálók: Róna Vilmos vegyészmérnök, 25%, Budapest, Andriska Viktor vegyészmérnök, 15%, Budapest, Dr. Kovács Miklós vegyész, 15%, Veszprém, Dr. Pfeifer Gyula vegyészmérnök, 15%, Veszprém, Dr. Nádasy Miklós vegyészmérnök, 10%, Veszprém, Dr. Ráskáy Béla vegyészmérnök, 10%, Veszprém, Ravasz Oszkár műszerész, 10%, Veszprém Tulajdonos: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Eljárás foszfor-tio-triklorid és foszfor-triklorid előállítására A foszfor-tio-triklorid és a foszfor-triklorid fontos nyersanyaga a növényvédőszer-iparnak és a gyógyszeriparnak. A foszfor-tio-triklorid­ból a növényvédelemben egyre nagyobb jelen­tőségű foszforsavészterek — Paration, Metilpa­ration, Klórtion, Polition, Lebaycid, Diazinon . s tb. — állíthatók elő. A foszfor-triklorid a gyógyszeripar fontos klórozó szere. A két ter­mék együttes keletkezése esetén a szétválasz­tás ismert módon, frakcionál desztillációval végezhető. A találmány tárgya új eljárás foszfor-tio-tri­klorid és foszfor-triklorid egyidejű előállítására dikén-diklorid és/vagy kéndiklorid, továbbá foszfor és klór reagáltatásával. A foszfor-tio­-trikloridot az iparban általában foszfor-triklo­ridból állítják elő, valamilyen kénvegyülettel (elemi kén, kénhidrogén, szulfurilklorid, fosz­for-pentaszulfid és dikén-diklorid stb.). Ezeket az eljárásokat a kis reakciósebesség miatt ma­gas hőmérséklet, nyomás vagy katalizátor al­kalmazása jellemzi. Ismeretesek olyan eljárások is, amelyeknél az egyik nyersanyag foszforszulfid. Pl. foszfor­pentaszulfid és széntetráklorid, foszforpenta­szulfíd és foszforpentaklorid, továbbá foszfor­szulfid (P4S3, P2S5, P4S7) és klór reakciója. A felsorolt eljárások közös vonása, hogy az egyik nyersanyag egy önmagában is értékes foszforvegyület. Régóta ismeretes, hogy foszfor-tio-triklorid képződik dikén-diklorid és elemi foszfor reak­ciójával (Wöhler, Hiller: Liebigs Ann. Chem. 93, 274—76. oldal 1855; Chevrier: Comp. rend. 63, 1003—5. oldal 1866). 2 P+3 S2 C1 2 = 2 PSCI3 + 4 S (1) Az (1) reakciót vas és alumínium katalizálja 10 (Yokoyama: Chem. Abstr. 1953. 280. oldal). A keletkezett foszfor-tio-triklorid vizes hidrolí­zis és a kivált kén elválasztása után desztillá­cióval tisztítható (Flemming: Liebigs Ann. Chem. 145, 56—7. old. 1868). Hasonló módon di-15 kén-dikloridból és ferro-foszforból is foszfor­-tio-triklorid és kén képződik (Woodstock, Mc. Donald: 1 811 602 sz. amerikai szabadalom 1931). A dikén-diklorid és elemi foszfor vagy ferro-20 foszfor reakciójának igen nagy hátránya, hogy elemi kén keletkezik, amelynek elválasztása több műveletet, tehát nagyobb költségráfordí­tást igényel. Ezenkívül a vizes hidrolízis kor­róziós és szennyvízproblémákat is felvet. Emi-25 att ezeket az eljárásokat az iparban nem hasz­nosítják. A 156 744. lajstromszámú magyar szabadal­mi leírásból ismert olyan eljárás, amelynél a 30 reakcióban klór nem vesz részt s a reakció 158296

Next

/
Oldalképek
Tartalom