158264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karboximetilkeményítő előállítására

SZABADALMI 158264 MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY áBlkk Nemzetközi osztályozás; C 08 b 19/06 Cp Bejelentés napja: 1969. II. 15. (FI—414) «, « ' -i, i) < , ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. VI. 20. \ *) Feltalálók: Szathmáry Ede vegyész, 37,5%, Pétery István vegyészmérnök, 37,5%, Dr. Láng Béla gyógyszerész, 25%, Budapest Tulajdonos: Finomvegyszert Készítő KTSz., Budapest Eljárás karboximetilkeményítő előállítására A kanboximietilkeményíitő iparilag nagyon fontos keményítőszármazék, mely pl. a gyógy­szeripariban, élelmiszeriparban és textiliparban alkalmazható. A karboximetilkeményítő oly módon állítható elő, hogy keményítőhöz vizes 5 lúgos közegiben monohalogénecetsavat pi. mo­nofolórecetsavat adnak, majd a kapott termé­ket savval kezelik. [Höppler: Colloid Z. 101, 305 (1942)]. A 717 275 sz. német szabadalom szerint a reakciót kis szénatomsziámú alifás 10 alkoholok, előnyösen metanol jelenlétében vég­zik el. A 920 780 sz. német szabadalomban is­mertetett eljárás szerint a lúgot a 'keményítő súlyára számítva viszonylag kis, 3—4-szeres feleslegben alkalmazzák. A 2 599620 sz. USA; 15 sziabadalöm szerinti elljárásnál reaikcióközegként az alkohol sziéniaitomszámától függő, pontosan meghatározott összetételű alikanol-jvíz-ellegyet alkalmaznak. - Más eljárás szerint a reaikcióelegy báziükusBlágát báriumhidroxiddal biztosítják 20 (56 340 sz. holland szabadalom). Ismeretes to­vábbá, hogy a termék viszkozitásának növe­lése céljából 'különböző ágensekikel [pl. bisz­-(hidroximétiltoarbamiddal)] kereszfikötések ala­kíthatók ki. (873 855 sz. japán szabadalom.) A 25 karboximetil-esoport bevitele után történő sa­vazást sósavval (pl. 920 780 sz. német szaba­dalom), vagy ecetsavval (233 326 sz. spanyol szabadalkon, 9259 sz. japán szabadalom) vég­zik el. 30 A fent ismertetett eljárások hátránya, hogy nenr biztosítanak állandó viszkozitású termé­ket. Az ismert módszerek ismételt reproduk­ciójakor a. kapott termékek viszkozitása igen nagyfolkú ingadozást mutat és ez nagyon előnytelen, minthogy számos iparág (gyógy­szeripar, textilipar) állandó viszkozitású termé­ket igényel. Az ismert módszerek további hátránya, hogy a reakciőelegyet utólagos Ha­vazásnak vetik alá. A gyakorlatiban általában a sósavas kezelést alkalmazzák, mely korrózió­veszély szempontjából kedvezőtlen és az üzem­ben biztonsági rendszabályok foganatosítását teszi szükségessé. Az utólagos savazás továbbá külön lépést jelent és az egyrészről az átfutási időt meghosszabbítja, másrészről a készülékek ' kapacitás-kihasználását csökkenti. Azt találtuk, hogy reprodukiálhaitóan állandó viszkozitású Ikarfooximetilkeményítőt, a kemé­nyítő lúgos közegben előnyösen 7,5—9 pH-ér­téken halogénecetsawal, előnyösen monoklór­ecetsavvlal végrehajtott karboxijmetilezése út­ján, utólagos savazás nélkül oly módon állíthar tunk elő, hogy a karboximetilezést alkálifém­acetát és monohailogénecetisav, előnyösen mo­noklórecetsav együttes jelenlétében végezzük el, majd a kapott terméket a reákciáelegyből ismert módon elkülönítjük,. 158264

Next

/
Oldalképek
Tartalom