158147. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet röpítőtörők, illetve malmok verőléceinek kopás utánállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XII. 19. (NA—835) 158147 Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. VI. 15. Nemzetközi osztályozás: B 02 c 13/09 V * »c-TW * Feltalálók: Nagy Egon oki. gépészmérnök, 70%, Pollini Rudolf oki. gépészmérnök, 30%, Budapest Tulajdonos: Vegyigép Tervező és Fővállalkozó Vállalat, Budapest Szerkezet röpítőtörők, illetve malmok verőléceinek kopás utánállítására A találmány verőléc utánállító szerkezet röpí­tőtorőhöz, illetve malomhoz, amelynek törőháza és abban forgó verőléceket tartó forgórésze van. A .röpítőtörők illetve malmok gazdaságosságát kemény kőzetek törésénél leginkább az üzemi kopás mértéke határozza meg. A kopás nagy ré­sze a verőlécek éleire koncentrálódik. Igen ke­mény kőzetek aprításánál a fajlagos kopás meg­haladja a "100 g/t is, ami a verőlécek igen gyors elhasználódását eredményezi. Ilyen nagymértékű kopás mellett természetesen nem közömbös a verőlécek anyagkihasználíási százaléka. A leg­gyakrabban alkalmazott fordítható verőléc ki­alakításánál az anyagkihasználás kb. 50%. Az újabban használatos utánállítható verőléces meg­oldásoknál az anyagkihasználásá fok a 70°/o-ot is elérheti. Ez utóbbi már gazdaságos üzemet biztosít minden fajta kőzet törése esetében. Az eddig ismert valamennyi megoldás közös hátránya azonban, hogy a kopás mértékének elő­rehaladásával a verőléc éle és a törőház közötti törőrós mérete egyre nő mindaddig, míg a verőlé­ceket ki nem cserélik, illetve után nem állítják. Ezt a szerelési munkát azonban csak a törőgép leállítása után lehet elvégezni, és azt általában a műszak végén végzik. Míg a cserére, illetve az utánállításra, sor kerül, a törőrés mérete a meg­engedett többszörösére is megnőhet, ami a töret szemszerkezetének erős durvulását eredményezi. 2 Ismeretes az is, hogy a fajlagos kopás mérté­ke függ többek között a verőlécek vastagságától és magasságától. A vastag, alacsony verőlécek­nél nagyobb mértékű a fajlagos kopás, mint a 5 vékony, magas verőléceknél. A verőlécek vastag­ságát azonban szilárdsági okok miatt nem lehet tetszés szerint csökkenteni. Hasonló okok miatt a verőlécek magasságát is csak úgy lehet meg­növelni, ha egyidejűleg a hátlap megfelelő fel- • 10 fekvő felületet is növeljük. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a verőléc kopásakor maga a forgórész is kopik. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszö­bölése oly módom, hogy a verőlécak utánállítása 15 a kopás mértékének megfelelően és folyamatos­san és automatikusain történjék, azaz, hogy a ve­rőléc és a törőház közötti résméret állandósága biztosítva legyen. A találmány kitűzött céljának elérésére érzé-20 kelni kell tehát a verőlécek kopását, és beavat­kozó szervvel ezt a kopást a verőlécek utánállí­tásával kell koimpenzálíni. A. találmány azon a meglepő fölismerésen 25 alapszik, hogy az érzékelést és a verőléceket előre mozgató emelőszerkezet működtetését a verőlécek mögött a törendő anyag behatolásától védett ún. árnyékolt tér segítségével kell végez­ni. A verőlécek gyors forgása következtében 30 ugyanis a törendő amyag a verőlécek mögé nem 158147

Next

/
Oldalképek
Tartalom