158090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet feszített maszk alkalmazásával vákuumpárologtatott félvezető struktúrák előállítására

MAGYAR SZABADALMI 158090 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY z/Juli^ Nemzetközi osztályozás: «|PÍ|t H 01 1 7/54; C 23 c 13/06 IfflHp Bejelentés napja: 1969. VIII. 04. (EE—1700) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1970. VII. 13. Megjelent: 1971. IV. 01. í * tanwíár \ Feltalálók: Horváth Gábor gépészmérnök, Király Tibor gépésztechnikus, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, Budapest Eljárás, és szerkezet feszített maszk alkalmazásával vákuumpárologtatott félvezető struktúrák előállítására 1 Találmányi bejelentésünk tárgya új eljárás félvezető struktúrák vákuumpárologtatásához és árnyékoló maszkszerkezet annak foganatosítá­sára. Mint 'ismeretes, a félvezető eszközök vákuum- 5 párologtatással történő előállítása — melynek során a félvezető felületre meghatározott alakú és méretű fémes és nemfémes rétegek felvitele szükséges — legegyszerűbben árnyékoló maszk­kal történik. 10 Az árnyékoló .maszk egy 15—20 p vastag, adott méretű, általában téglalap alakú lyukak­kal áttört fémfólia. A felhasználás során a maszk a félvezető szelet és a párologtató forrás is között helyezkedik el, így a félvezetőszelet fe­lületét a párolgó sugártól, a maszkfólián képzett lyukak, kivételével, eltakarja. A fenti technoló­giával kialakított fémrétegek, a maszklyukak által meghatározott geometriával képződnek le 20 a félvezetőszelet felületére. A hagyományos eljárás rácsos, illetve bordás fémlemezt alkalmaz annak [biztosítására, hogy a maszfcfólia gyűrődésmentes és sík felületű le­gyen. E bordás, illetve rácsos, aránylag vastag 25 (500 p.-os) lemez szorítja a maszkot közvetve (köztartós), vagy közvetlenül (kontakteljárás) a kristály felületére. A hagyományos eljárás fenti két változata ismert, az alkalmazott félvezető technológiában gyakorta szükséges két egybe- 30 vágó, egymástól adott távolságira lévő ábra le­képzéséhez. A köztartós, keresztbepárologtatásos eljárás, a maszkfólia és a félvezetőszelet között, bordás távtartót alkalmaz és két különböző pontból pá­rologtatva a leképződő rétegek egymástól meg­határozott távolságban jelennek meg. Ennél a technológiai rendszernél a köztartó kényszerű alkalmazása miatt a félvezetőszelet és a maszk­fólia közötti távolság jelentős, cca. 50 p, továb­bá a források sem pontszerűek. így a leképződő struktúrák szélei elmosódott, határozatlan ké^ pet mutatnak. Ez az úgynevezett udvarhatás, amely a félvazetőeszközök elektromos tulajdon­ságait nagymiértékben lerontja. Tranzisztorok­nál pl. az udvarhatás csökkenti az emit'ter-bázis letörési feszültséget (üEBó), esetleg emitter-bázis zárlatot is okozhat, jelentősen csökkenti a föl­delt-emitteres áramerősítési tényezőt (b.2ie ) és a megnövekedett emitterméret miatt kisebb lesz a tranzit frekvencia (ír). A 3. ábra elölnézetben, a 4. ábra felülnézet­ben, a Mesa tranzisztor példáján mutatja be az udvarhatást. Az ábrákon alkalmazott jelölések 11 félvezetőszelet, 16 egyenletes vastagságú ré­teg, 17 párologtatott réteg udvarhatásnak neve­zett szórt széle. Az 5. ábrán mutatjuk be az ud­varhatás keletkezését, az ábrán látható 1 fém­fólia-maszk és 11 félvezetőszelet' között a tö-158090

Next

/
Oldalképek
Tartalom