158056. lajstromszámú szabadalom • Vesszőarató-gép

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. V. 16. (BI—303) Közzététel napja: 1969. X. 22. Megjelent: 1971. IV. 01. 158056 Nemzetközi osztályozás: A 01 d 45/00 \ * /ff/sjdfii» Dr. Hittera Kálmán szövetkezeti elnök, Takács József géplakatos, Budapest Vesszőaratógép A kosárfonó és fonott bútor ipar. egyik fő alapanyaga a fűzvessző, melynek tőkéről való letermelése eddig kizárólag kézi munkával tör­tént, éspedig metszőollóval, kaszaheggyel vagy kiélezett vesszőtermelő kapával. Fenti eljárá- 5 sok közül a tőlke kímélése céljából legelőnyö­sebb az ollóval történő termelés, mely viszont rendkívül lassú, költséges, fáradságos 'munka és nagymértékben ki van szolgáltatva az idő­járás viszontagságainak. 10 Köztudomású, hogy a fűzvessző letermelését csak a vegetáció befejeztével, illetve a tavaszi nedvkeringés megindulása előtt lehet elvégez­ni, — tehát november és március hónapok 15 között, — mikoris a téli fagyok és hóviszo­nyok még jobban korlátozzák a mezei kézi munka lehetőségéit, mégis mindezideig a vessző aratása vagy termelése gépi úton nem volt le­hetséges. A gépi aratásnalk ugyanis rendkívüli 20 nehézségei vannak, és ezelk lényegileg a követ­kezők : Egy-egy tőkéről legtöbbször igen sok vessző nő ki, sok esetben még 100-nál is több, és ezek 25 nagyrésze, főleg a szélsők, szétállóak, vagyis közel vízszintesen indulnak ki, és ívesen felfelé fordulnak, ellentétben a búzával, náddal, és más egyenesszárú növénnyel. így a gépi vágás vagy aratás csak olyképp lehetséges, hogy a 39 vesszők vízszintes részét a gép megemeli és a vesszőket összetereli. További nehézség, hogy a vessző hosszúsága miatt nagyon hajlékony, és így ellentétben pl. a náddal, motolla nélkül nem váglható, mert a vágóeszköz előtt — motolla alkalmazása nélkül — elhajlana, és így aratása nem lenne lehetsé­ges. Mégis az eddig ismeretessé vált motollák alkalmazása lehetetlen, mert a vessző rendkí­vül magas, sok esetben 3 m fölé is megnő, és így a motolla tengelyének oly magasan kellene lennie, továbbá maigát a motollát is az ismert szerkezet esetén oly rendkívül nagy méretek­ben kellene elkészíteni, ami gyakorlatilag kivi­hetetlen. Fontos körülmény még az is, hogy a szoká­sos kasza, amely búza vagy pl. kender aratá­sához megfelel, vessző levágására alkalmatlan, egyrészt mert a vesszőkötegeket vagyis egy­egy bokor összefogott vesszőesamóját semmi­féle eddig ismeretessé vált kasza elvágni nem tudja, másrészt mert elkerülhetetlen egyes ese­tekben magának a tőkének elvágása is. Meg­történik ugyanis, hogy a tőlke legfelső része a vágóeszköz szintjében van, és így ennék a fel­ső részét is a gép le kell, hogy vágja, de erre természetesen sem a búzaaratásnál, sem a kenderaratásnál sem máshol eddig használt ka­szák nem alkalmasak. 158056

Next

/
Oldalképek
Tartalom