158016. lajstromszámú szabadalom • Berendezés síküveg gyártására
' MAGSÄK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. II. 25. (Pl—256) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1965. II. 25. Közzététel napja: 1970. VI. 06. Megjelent: 1971. VI. 15. 158016 Nemzetközi osztályozás: G 03 b 18/02 *; Feltalálók: Dickinson George Alfred, St. Helens, Morgan John. Henry, Liverpool, Thomas James Edward Celfyn, St. Helens, Oxley Brian William, St. Helens, Nagy-Britannia Tulajdonos: Pilkington Brothers Limited, Liverpool, Nagy-Britannia Berendezés síküveg gyártására A jelen találmány berendezés síküveg gyártására, melynél az üveget olvasztott állapotban megolvadt fém fürdőjére vezetjük és az üveg ezen a fürdőn halad előre -addig, amíg eléggé lehűl ahhoz, hogy sértetlenül lehessen kiemelni a fürdő felszínéről. Előnyös, ha a fémfürdő megolvasztott ónból vagy ónötvözetből áll, amelynek fajsúlya nagyobb, mint az üvegé, és amelyben a legnagyobb mennyiségben az ón szerepel. Előnyös továbbá, ha a fürdőt a 144 821 sz. magyar szabadalom szerint készítjük dl. Az említett szabadalom .szerint a megolvadt üveget szabályozott mennyiségben visszük a fürdőre és így a fürdő bevezető végénél a kívánt nagyságú üvegréteg keletkezik, amely a súlyerő és a felületi feszültség hatására olyan úszó testté alakul, amely szalag alakban halad a fürdő kivezető vége felé. így az üvegre főleg két erő hat: a kinetikai energiából származó erő, amely azáltal jön létre, hogy az üveget a fürdőre öntöttük, továbbá az a húzóerő, amelyet az üveg alakítása vagy továbbítása végett a fürdő kivezető végénél fejtünk ki. Javasolták már a fürdő bevezető végénél lévő szájnyílás oldalfalait melegíteni, hogy ilyen módon a hőveszteséget kiegyenlíthessük, ami főleg az üveg széleinek melegítése miatt fontos. Ezek a szélrészek ugyanis érintkeznek áz említett 10 15 20 25 oldalfalaikkal és így a melegítéssel az üvegszalag egyenletes hőmérséklete érhető el. Mikor azonban az üveg elhagyja a szájnyílást, akkor súrlódó ellenállás keletkezik, mert az üveg megnedvesíti a szájnyílás oldalfalait és így az anyag az oldalfalaknál hajlamos a visszamaradásra. Ez azzal a hátránnyal járhat, hogy a fürdőn keletkező üvegréteg a széleken vastagabb, mint az üvegréteg középső részein. ; A találmány fő célja az üvegréteg vastagságának pontos szabályozása abból a óéiból, hogy a fürdőből kiemelt üveg teljesen egyenletes vastagságával mindenben teljesen kielégítse a gyakorlati követelményeket. Hogy ezt elérhessük, a találmány értelmében az üvegszalagot a bevezető szájnyílás után egymással párhuzamos, vagy a párhuzamostól csak alig eltérő helyzetű falak között vezetjük, amelyek a bevezető szájnyílás oldalfalainak meghosszabbítását képezik, majd pedig az üvegszalag szétálló (divergáló) falak közé jut, amelyek elfordíthatók, tehát ferdeségük beállítható és amelyek az olvadt üveggel nedvesíthető anyagúak; ezzel azt érjük el, hogy az üveganyag az őt vezető, divergáló falakhoz tapad és így a szélek kissé visszamaradnak, tehát az üvegre kifejtett húzóerő hatására a széleken erősebb nyújtás keletkezik, mint középen és így a szélek nem vastagodnak. A divergáló falak hajlásszöge az említett párhuzamos falak-158016
