157776. lajstromszámú szabadalom • Verőmalom forgórésszel és a malomházban rögzített ütközőlapokkal, különösen köveknek homokfinomságúra történő aprítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. III. 03. (WA—204) Ausztriai elsőbbsége: 1968. III. 14. (A. 2520/68 KI. 50b) Közzététel napja: 1970. II. 06. Megjelent: 1971. I. 30. 157776 Nemzetközi, osztályozás: B 02 c 13/00 Franz Wageneder, Laskírchen, Ausztria VerŐnialoni forgórésszel és a malomházban rögzített ütközőlapokkal, különösen köveknek homokfinomságúra történő aprítására Az ismert verő-aprító berendezések forgórésszel és rögzített vagy mozgatható ütközőelemekkel mint ütközőlapokkal a verőmalmokhoz tartoznak és járulékos berendezésekkel mint zárt szitákkal egy vagy kétoldali billenőtartókkal azon gépek közé sorolhatók, melyeknek fő célja értékes őrleményt, mint köbös nemegzuzaléknak legfinomabb kb. 3 mm-ig terjedő alakját biztosítani, valamint természetes homokszerű anyagnak egyetlen munkamenetben való előállítása. Ezek a gépek egyre inkább őrlőmalmok. Egy gép teljes feladatát kitevő verőaprítás ezen gépegységbe tömörített járulékos berendezések révén egyre inkább egy teljes aprítási folyamat előlépcsőjévé válik. Ez a fejlesztés gazdaságossági szempontból igen jelentős. Ezáltal azonban problémák merülnek fel, amelyek sürgős megoldást igényelnek. Mindegyik gépnél, amelynek őrlőberendezése (billenőtartója) csak a forgórész függőleges középvonaláig, azaz a sugárirányú diagonálisból a vízszintes vonalba történő átmenetig vannak az őrlőtérben előhúzva, szállítási nehézségek lépnek fel, mihelyt a forgórész verőléceinek élei lekopnak ill. lekerekednek és ennek megállapításához alapos figyelemre ül. vizsgálatra van szükség. Egy ilyen vizsgálat eredményeként megmutatkozott, hogy a verőmalimoknál a verőlécek alakjának van a legnagyobb jelentősége. 2 Az ún. kalapácsmalmok verői, melyek többszörös alakkal rendelkeznek, az ismert verőmalmok számára teljesen alkalmatlanok, mivel verő- és őrlőfelületük túl kicsi és a verők körüli 5 támadási- ill. kopófelületek különösen keménykőzet aprításnál túl nagyok. Ugyancsak nem megfelelőek a viszonylag nagyméretű négyelű verők ill. a széles fejű verők sem ingaszerű felfüggesztéssel sem pedig szilárdan beépítve, mi-10 vei ezeket a verőket az élek lekerekedese után el kell fordítani és egy rövid idő után, amikor két oldalából még csak egy kis rész lett elhasználva az egész verőt el kell dobni, ami jelentős anyagveszteséget okoz. 15 Azonkívül a keletkezett kerek felületek már rövid idő után erősen csökkentik a verőőrlési hatásfokot, nem megfelelő szállítást eredményeznek, aminek köbös arányú teljesítménycsökkenés a velejárója. A legrosszabb azonban, 20 hogy az így alkalmazott verőlécek, a ma leggyakrabban igényelt keményzúzaléknak semmiképpen sem felelnek meg, és ilyen kialakítású gépek csak mészkőhöz vagy legjobb esetben fél-? kemény kőzethez használhatók. 25 Ezek a hátrányok még szembetűnőbbek, ha ilyen verőket teleszitás vagy dupla billenőtartós gépeknél alkalmaznak. Ez az eset még azzal a hátránnyal jár, hogy a teljesítményhez képest az áramfelhasználás is háromszorosára nő. A 30 keresztmetszetükben gyengébb lécek függetle-157776