157577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savamidkötésű vegyületek előállítására
SZABADALMI 157577 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS •4r Nemzetközi osztály: JlK^ C 07 c 103/20 f»^' Bejelentés napja: 1967. IX. 13. (TO—736) ^^r Japán elsőbbsége: 1966. IX. 16. (60 768/66) # \í ORSZÁGOS Közzététel napja: 1969. XI. 22. ' **• TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1970. XII. 31. Feltalálók: Hagitani Akira vegyészmérnök, Tokió, Muramatsu Ichiro vegyészmérnök, Saitama-ken, Sakakibara Shunpei vegyészmérnök, Hyogo-ken, Abe Jinnosüke vegyészmérnök, Shizuoka-ken, Watanabe Tetsuo vegyészmérnök, Tokió, Japán Tulajdonos: Toyo Jozo Kiabushiki Kaisha, Shizuoka-ken, Japán Eljárás savamid-kötésú vegyületek előállítására Deák — 17 borg. XL 24. A találmány tárgya eljárás savamid-kötésű vegyületek előállítására. Közelebbről a találmány olyan eljárásra vonatkozik, amelynek segítségével (I) általános képletű vegyületek 5 állíthatók elő. A képletben R2 jelentése aminosav-maradék — CO— csoporttal együtt, benzil-, aminobenzil-, .. fenoximetil-, fenoxietil-, fenoxiprapil-, fenoxi- io butil-, 3-4(o-klórfenil)-5-imetil-4-izoxazolil-, 3-tfenil^5-metiÍ-44zoxazolil-, a-metoxi-3,4-diklárfoenzil-, 2-etoxi-l-naftil-, mirisztoil-, lauroil- vagy kaproil->csoport, R3 jelentése aminosav-maradék —NH— eso- 15 poirttal együtt vagy penicillánsav-Tnairadék. Korábban már javasolták a fenti I általános képletű vegytületek, különöseri peptid-vegyületek előállítását. Az említett vegyületek előál- 20 utasára (szolgáló ismert eljárások példáiként megemlíthetjük az acilaminosavák p-nitro-fenilésztereit alkalmazó módszert [M. Bodanszky, Ann. N. Y. Acid. Sei, 88, 655 (I960)], az N-4ndix>xiftálimides módszert [G. H. L. Nefikens 25 et al., J. Am. Chem. Soc, 83, 1263 (1961)] ás az Anderson-iféle módszert [G. W. Anderson et. al., J. Am. Cinem. Soc, 86 (9), 1839 (1984)]. Az utóbbi módszer szerint amino-esoportján védett aminosavat reagáltatnák N-oxi-szükcin- ZQ imiddel, didklohexil-karbodiimidnek mint dehidratáló anyagnak a jelenlétében, a (II) általános képletű szufcainimidászterré, majd ezt- a vegyületet a peptidvegyület előállítása céljából aminosavval reagáltatjiak. Isimeretes tovbbá Sakakibara et. al. módszere is [Bull. Cíhem. Soc. Japan, 38, 1079 (1965)], amely szerint triiluorecetsavanllaidridet reasgáltattnák N-oxi-szükcinimiddel észterré, vagyis trilfluoraoetoxi-szukcinimiddé, majd a szintézis során a fentebb említett szükeiaimidésztert állítják elő, amelyet azután tovább reagáltatnak aminosavval a peptid-vegyületté. Az utoljára említett eljárás számos hátrányt mutat, amelyek közül az alábbialkat említjük meg: a közbenső terméket, vagyis a trifluoraoetoxi-szutocinimidet majdnem lehetetlen kristályos alakban előállítani, és mind ezt .a vegyületet, mind a kiindulási anyagot, vagyis az erősen mérgező triifluoTecetsavat nehéz reagáltatni; ezek az anyagok igen drágák is. A találmány célja olyan eljárás biztosítása, amelynek segítségével savamid-kötésű, fiziológiailag hatásos, így például gyógyszerként és egyéb célra használható vegyületek állíthatók elő. A találmány további célja az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése.' 157577
