157509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kötetlen anyag és szerves kolloidokban szegény homokos vagy homok talajok javítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. XII. 05. (KI—598) Közzététel napja: 1969. XI. 22. Megjelent: 1971. I. 30. 157509 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 7/02 Király Ernő geológus, Tatabánya Eljárás kötetlen, agyag és szerves kolloidokban szegény homokos vagy homok talajok javítására A találmány tárgya eljárás kötetlen, laza szerkezetű, főként homokos talajok javítására szerves anyagtartalmú vegyes anyagok felhasználásával. A kötetlen, laaaszerkezetű homokos vagy tiszta homok talajok szerkezetének javítása komoly agrotechnikai problémát jelent. A szokásos trágyázás csupán a vegetációban szükséges tápanyag utánpótlást képes biztosítani, de a talaj szerkezetére nem gyakorol befolyást, éppen ezért rendszerint évről évre meg kell ismételni. A talajszerkezeti változás szempontjából kedvezőbb szerves trágya pedig csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. Ez a tápanyagforrást a vegetáció számára hosszabb időszakra, két-három évre biztosítja, és bizonyos talaj szerkezeti változást is okoz, de a talajszerkezetre gyakorolt tartós javítóhatása kisebb mértékű. A csapadékvíz és az öntözés hatására az alkalmazott, földekre kiszórt műtrágyák koncentráltsága csökken és általában rövid idő alatt a talajból kimosódnak. A víz bomlasztó és szállító hatása folytán a szerves trágya is kimosódik, a szerves eredetű anyagok elbomlása azonban lassúbb folyamat, ezért a vegetációra két-három évig hatása van. Az ismert talajjavító eljárások során az agyagásványok közül csupán bentonitot alkalmaztak. Az 1 006 871 számú NSZK szabadalom szerint szintén bentonitot javasolnak talajjavításra, 10 15 20 25 30 mész és humuszanyagok kíséretében. A keverék előállítása költséges, talajjavításra ezt terítik ki és szántják be a talajba. A 446 803 számú svájci szabadalom bitumen kipermetezéssel és más eljárás pedig lignitpor felhasználásával kivánja a talajjavítást, vagyis a talaj szervesanyag utánpótlását megoldani, ezzel azonban a fennálló műszki probléma komplex módon nem oldható meg. A kötetlen anyagok javítására végzett kutatómunka során arra a felismerésre jutottam, hogy az eddigi talajjavító kezeléshez képest szervesanyag tartalmú vegyes agyagok felhasználásával kedvezőbb és tartósabb talaj szerkezeti változás hozható létre, amely a vegetáció fejlődése és a terméshozam növelése szempontjából rendkívül előnyös. A találmány szerinti eljárás kötetlen, főként homokos talajok javítására azzal jellemezhető, hogy a kezelendő talajba tárcsázással és/vagy szántással szervesanyag tartalmú vegyes agyagot keverünk be. Szervesanyagtartalmú agyagként szenes vagy organikus agyagot, vagy szokásos mezőgazdasági trágyával kevert vegyes agyagot használunk. A talajba bejuttatott szervesanyag-tartalmú vegyes agyag mennyisége, a kezelendő talajtól, az elérni kívánt talaj szerkezeti változás mértékétől, a talajkezelési műveletek 157509