157367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gibberellinsav biztonságos termelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1968. XI. 01. (AA—622) Közzététel napja: 1969. XI. 22. Megjelent: 1970. XII. 31. 157367 Nemzetközi osztályozás: C 12 d 13/00 , Feltalálók: Dr. Horváth János egyetemi tanár, Gödöllő, Dr. Buday Ferdinánd egyetemi adjunktus, Gödöllő, Dr. Török Gábor egyetemi adjunktus, Gödöllő, Dr. Szabó Istvánná gyógyszerész, osztályvezetőhelyettes, Budapest Tulajdonos: Agrártudományi Egyetem, Gödöllő Eljárás gibberellinsav biztonságos termelésére A találmány tárgya eljárás a gibberellisav stabilis termelésére. A gibberellinsav növényi növekedést szabályozó anyag, amelyet Kurosawa mutatott ki a rizs „bakanae" betegségét okozó mikroszkopikus gomba (Gibberella fujikuroi) sejtmentes szűrletéből. Az aktív anyag izolálását Yabuta és Hayasi végezték el, majd Hayasi részletes adatokat közölt az anyag növényi növekedést szabályozó hatásáról. A gibberellinsavat biokémiai és növényélettani kutatásokra használják, a gyakorlatban pedig a gyümölcs- és zöldségtermesztésben alkalmazzák a virágzás és a termésmennyiség szabályozására, valamint alkalmazást nyer a sörgyártásban is. A gibberellinsav előállítása ipari méretben is Gibberella fujikuroi törzsekkel vagy ezek konidiumps változataival, úgynevezett Fusarium moniliforme törzsekkel történik. Stodola és munkatársai (Arch. Biochem. and Biophys. 54. 240—254.) a Fusarium moniliforme NRRL 2284. sz. törzszsel végezték a fermentációt, a táptalajban szénforrásként glükózt alkalmazva. 65 órán át végzett fermentálás után gibberelinsav és gibberellin A keverékét izolálták. Az eljárás hátránya, hogy szénforrásként glükózt alkalmaznak, mert az, mint a baktériumok számára igen könnyen hozzáférhető szénforrás, a nem kívánatos bakteriális fertőzések valószínűségét növeli, azonkívül ipari méretekben a glükóz sterilezése körülményes, 5 könnyen karamellizálódik, és a számításba vehető szénforrások küzöl egyike a legdrágábbaknak. A fermentáció eredményessége pontosan nem értékelhető, minthogy a biológiailag aktív gibberellinsav mellett más gibberellin 10 komponens is jelen volt az izolátumban közelebbről meg nem határozott arányban. Borrow és munkatársai (Jour. Sei. Food Arg. 6. 340—348.) szénforrásként glükózt vagy szaharózt, és nitrogénforrásként ammóniumtartá-15 tot alkalmazva állítottak elő gibberellinsavat 430 órás fermentációval. Ipari szempontból nem megfelelő az alkalmazott szénforrások mennyisége és minősége, és nem gazdaságos a fermentációs idő sem. ^ 20 A 783 611 számú angol szabadalmi leírásban ismertetett eljárásban szénforrásként 2—30 °/p glükózt alkalmaznak, és a fermentációt 600 órán át végzik. A szénforrás mennyisége az oldat ozmotikus hipertóniája miatt fiziológiás 25 gátlást és károsodást okoz. 1 mólos (kb. 10 %-os) glükóz-oldat 25 atm. ozmózisos nyomást képvisel. A fenti eljárást 18 %-nál magasabb glükóz koncentrációt, így 25 atm-nál magasabb ozmózisos nyomást gyakorol a tenyészetben 30 levő sejttömegre, nem számítva a szervetlen 157367