157248. lajstromszámú szabadalom • Gumiabroncs

MAGYAR SZABADALMI 157248 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás: B 62 g PjTKHW Bejelentés napja: 1968. I. 12. (FI—373) Franciaországi elsőbbsége: 1967. I. 18. (91 579) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. X. 22. Megjelent: 1970. IX. 30. Feltaláló: Guyot Raymond, Párizs, Franciaország Tulajdonos: Société Fivérei, Párizs, Franciaország Gumiabroncs A találmány üvegszállal erősített futófelületű gumiabroncsokra vonatkozik. Ismeretesek olyan gumiabroncsok, amelyek futóifelülete kemény réteggel és mesterséges, szintetikus vagy fémszálakból oernázott kor­dokkal van erősítve. Bár a oernázott üveg­fonál-kordokból álló erősítő övek ismertek, eze­ket nem használták kemény réteggel együtt. Üvegszálaknak gumiabroncsok erősítésére való felhasználására irányuló minden eddigi próbál­kozás gyakorlati eredmények tekintetében csa­lódást okozott. Ezek a balsikerek általában an­nak tulajdoníthatók, hogy az egyes elemi szálak használat közben egymáshoz súrlódnak. Ezeknek .a hátrányóknak a kiküszöbölésére az üvegszálaknak olyan elasztomer réteggel való egyedi bevonását javasolták, amely álta­lában jól tapad az üveghez, és megakadályozza az egyedi szálak közötti érintkezést. Ez az eljárás sem bizonyult azonban teljesen alkal­masnak a probléma megoldására. A jelen találmány tárgya a futófelület alatt egy övvel és egy vagy több kemény elasztomer réteggel erősített gumiabroncs a jellemző saját­ságok következő kombinációjával: a) Az öv elasztomer réteggel egyedileg bevont végtelen üvegszálból cérnázott kordok, vagy sodrott egyes szálak, vagy fonalak egy vagy több rétegéből áll. 10 15 20 25 SC b) A cérnázott kordok, sodrott egyes szálak vagy fonalak korrigált sodrategyüttihatója 80-nál nagyobb. c) A kemény elasztomer réteg, legalább rész­ben, a karkaszréteg és az öv között helyezkedik el, vastagsága 1—6 mm, és 70-nél nagyobb Shore-keménységű elasztomerből áll. A találmány szerinti 'gumiabroncsban az üvegszálak szorosan össze vannak fogva kord, cérnázott üvegszálak vagy hasonlók olyan szer­kezetében, amelyben mind azonosan dolgoznak. Ezt nagy sodrat alkalmazásával érjük el, ugyan­is minél nagyobb a sodrat, annál sziláídabban tartanak össze az egyedi szálak. A sodrat mértékét sodrategyütthatóban (Koechlin-törvény) fejezik ki, ez a fonal méte­renkénti sodratát a keresztmetszetéhez vagy célszerűbben a metrikus számához, viszonyítja. Mint ismeretes, a C sodrategyüttható a méte­renkénti fordulatban kifejezett T sodrattal és az Nm metrikus számmal a Nm képlet szerinti viszonyban áll. Ennek ä képletnek az alkalmazásával a gumi­abroncsok erősítésére általában használt cellu-157248

Next

/
Oldalképek
Tartalom