157113. lajstromszámú szabadalom • Művese

. MAGYAR NIÍPKÜZTAHS AS AG SZABADALMI LEÍRÁS 157113 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1966. XII. 16. (HO—1001) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1965. XII. 16. Közzététel napja: 1969. IX. 22. Megjelent: 1970. VIII. 25. Nemzetközi osztályozás: A 61 m Av- -j v* -•••-• *•••' Baxter Laboratorium Inc., Morton Grove, Illinois, Amerikai Egyesült Államok, mint "a feltaláló: Dr. med. Josef Hoeltzenbein, Münster/West, Német Szövetségi Köztársaság, jogutóda Művese I A találmány művesére vonatkozik. A művese dialízis készülék, amelyen keresztül vért áramoltatnak és amelyben a vér öblítő oldat ellenében az az élő szervezeten kívül dialízisnek van alávetve. Dialízis hártyaként eellulóze-hidrátot vagy acetát-cellulózét alkalmaznak, hártya alakjában (hártyás dializáló készülék), vagy cső alakjában (csöves dializáló készülék). Az ilyen kialakítású dializáló készülékeknek kellő nagyságú dializáló felülettel kell rendelkezniük. Továbbmenve a vérréteg igen vékony legyen, mivel egyrészt a dializáló folyamathoz csupán az öblítő folyadéknak közvetlenül a membrán mellett levő rétege használható fel hatásosan, másrészt pedig azért, mivel az adagolást a készülék használójának ' előzetesen kell elvégeznie a készüléknek használat előtt idegen vérrel való feltöltésére, melyet azután ismét el kell távolítani. Ennek a vérnek a jelenléte bizonyos veszélyeket és hátrányokat rejt magába. Az a tény, hogy szükségképpen a vért csak igen vékony rétegben használhatják, egy nem kívánt nagymértékű ellenállás fellépését idézi elő a vér áramlásával szemben, így meg nem engedhető nagymérvű áramlási nyomásra van szükség, melyhez szivattyút kell alkalmazni, ez pedig a vér sérüléséhez vezet, az áramló vérben is a véredények rombolásával járhat. Hártyás dializáló készülék alkalmazása esetén ezeket a hátrányokat több párhuzamosan elhe-10 15 20 25 lyezett dializáló kamra alkalmazásával lehet ellensúlyozni, hogy így az áramlási ellenállást csökkentsék. Eltekintve a szivárgás elleni biztos tömítéstől és a vér adagolásából származó mechanikai problémáktól és az ezek következtében gyakran fellépő összeszerelési nehézségektől, az eddig ismert kialakítású készülékeket általában csaknem kielégítően lehet fertőtleníteni. Ennek következtében klinikai alkalmazásra inkább a csöves dializáló készülékek alkalmasak. Így Bodo von Garralts és Inouye, és Engelberg által leírt példák szerint egy cellulóz-hidrátból készített csövet műanyag bevonattal, vagy keresztben futó henger alakú rudakkal kiképzett rögzítő szalaggal együtt tekernek egy csévével egy mag körül. Így az öblítő oldat a cellulóz-hidrát csőre keresztirányban áramlik, a cső maga vízszintes síkban van tekercselve és a rögzítő szalag segítségével lapított kialakítású. Mivel a vér áramlásával szembeni ellenállás megengedhetetlenül nagy, távolságtartó szalagokat helyeznek el a cellulóz-hidrátcső fölött és alatt, ami lehetővé teszi, hogy a cső a távolságtartó szalagok vastagságának megfelelően szétnyíljon és így meghatározza a vérréteg vastagságát. Annak érdekében, hogy a vér áramlási ellenállását tovább csökkentsék, Kolff és Watchinger 30 olyan kialakítást javasoltak, melynél egy továb-157113