156748. lajstromszámú szabadalom • Billenőrendszerű átkapcsoló
SZABADALMI 156748 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY •^fc* " • Nemzetközi osztályozás: H 02 c wfff|t Bejelentés napja: 1987. VII. 28. (Öl—102) if|P ' . , í A tgfWár \ ORSZÁGOS . TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. VI. 28. Megjelent: 1970. VIII. 25. Nv^!/9jilfni • Feltaláló: Hölgye Jenő gépésztechnikus, Budapest Tulajdonos: OBION Rádió és Villamossági Vállalat, Budapest Billenőrendszerű átkapcsoló A találmány tárgya billenőrendszerű átkapcsoló, előnyösen pillanatkapcsoló, főként híradástechnikai, műszeripari készülékek nyomógombos kapcsolói céljára. Ismeretes, hogy az erősáramú műszaki gyakorlat arra törekszik, hogy a kapcsolók, megszakítók áramvezető érintkezőit a bekapcsolás (zárás) és a megszakítás (nyitás) pillanataiban minél gyorsabban mozgassa, avégből, hogy az érintkezők zárásakor, ill. nyitásakor elkerülhetetlenül meginduló szikrázás, vagy ívhúzás minél rövidebb ideig tartson, az érintkezők élettartamának meghoszabbítása érdekében. Az érintkezőket általában rugós erőtárolóval mozgatják. Nagy kapcsolók erőtárolórugóját többnyire villanymotorral húzatják fel, azonnal minden kapcsolás után, azért, hogy a kapcsoló mindjárt készen álljon a következő kapcsolási műveletre. Kis, kézi kapcsolókat egy karocskát vagy csapot elforgatva, ill. átbillentve szokás működtetni. Ekkor először megfeszül az erőtárolórugó, amely azután a kapcsoló rendszerétől függően vagy akkor váltja át a mozgó érintkezőt, amikor a rugóba felhalmozott erő már nagyobb, mint az érintkezők és az egyéb mozgó részek súrlódása által okozott fékezés, vagy pedig akkor, amikor a rugóerő két támadási pontját összekötő egyer nes átlép a mozgórendszer forgástengelyén, vagyis, amikor a rugóerőnek az az összetevője, amelyik a rugó által mozgatott alkatrész pálya-10 15 20 25 30 vonalába esik, ellenkező irányban kellő nagyságúvá nőtt. Az előbbi megoldást a késes és a forgócsapos kapcsolókhoz, míg az utóbbit a billenőkapcsolókhoz alkalmazzák. Ez idő szerint az átkapcsolókat, kapcsolókat 220 V 10 A-ig túlnyomóan billenőrendszerűnek gyártják, a legváltozatosabb formában. Elvi felépítésük — még ha többáramkörösek is — azonos: az állóérintkező (vagy állóérintkező-pár) szigetelőanyag-testbe van ágyazva és az erőtárolórugó a mozgóérintkezőt kényszerpályán vezetve billenti át egyik véghelyzetéből a másikba. Az ilyen kapcsolókban bekapcsoláskor vagy két állóérintkezőt (azaz, érintkezőpárt) zár rövidre a mozgóérintkező, vagy pedig — a billenőkaros kivitelben — esetleg maga a mozgóérintkező szolgál egyik áramhozzávezetőként, megtámasztási, ill. forgáspontján keresztül. E kapcsolóknak számos jó tulajdonságuk van; csak néhány egyszerű alkatrészből állnak, könynyen lehet őket összeszerelni és nagyon kis méreteket is el lehet általuk érni. Egyetlen, de súlyosan hátrányos tulajdonságukként kell megemlíteni azt, hogy a mozgóérintkező a kikapcsolás kezdő pillanataiban sokkal lasabban mozog, mint a bekapcsoláskor, mert kikapcsoláskor a rugónak nulla sebességről kell felgyorsítania a mozgóérintkezőt. Ez a körülmény pedig az érintkezők munkafelületét károsító és az érintkezőt előbb-utóbb teljesen elpusztító szikrázás, vagy 156748