156591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás katódmassza szuszpenzióból bevonat készítésére fémfelületen

SZABADALMI L 156591 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ' SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY - A_ Szabadalmi osztály: 21 g 1—16 ifcäf Bejelentés napja: 1968. IX. 11. (EE-1563) ^p v Nemzetközi osztály: H 01 j ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. IV. 25. Megjelent: 1970. VI. 01. Decimái osztályozás: Feltalálók: Zöldi Miklós vegyészmérnök, Dunakeszi, Dr. Földiák Gáborné vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Et., Budapest Eljárás katódmassza szuszpenzióból bevonat készítésére fémfelületen i A találmány eljárás szerves közegben szuszpendált anorganikus sókeverékből — elsősorban alkáli földfém karbonátokból — készített bevonó massza felvitelére fémfelületre. Elsősorban indirekt fűtésű elektroncsövek nikkel katódjainak felületi bevonására előnyös az eljárás, de egyáltalán nem korlátozó jelleggel. Az elektroncsövek elektronemittáló rétegét általában — mint ismeretes — alkáli földfém karbonátok katódra felkent masszája in situ izzitásával (evakuálás közben) készítik. Az elektroncsőgyártásban már igen régen nehézséget okozott a katódmassza egyenletes felvitele az elektródra. Az egyik nehezen áthidalható problémát az okozta, hogy az elektronemittáló massza felvitelére szolgáló szuszpenzióknak nagy a látszólagos fajsúlya, s ezért azok gyorsan ülepednek, emiatt a katód felületére felhordott bevonatok egyenletessége nagymértékben ingadozott. A massza felvitele — a kezdeti kézi ecsetelés, felkenés után — az iparban szokásos festékszóró pisztollyal történt. Az előbb említett gyors szedimentáció okozta nehézséghez, hozzájárult a szórópisztoly nagy anyagvesztesége, nem túl gazdaságos volta, hiszen a nem olcsó alkáli földfém karbonátok jelentős része a szórásnál a fülke falára kerül, nem pedig a — pl. néhány m/m átmérőjű és néhány cm magas henger alakú — katódok felületére. 10 15 20 25 30 A fejlődés egy másik iránya — mint ismeretes— a bemártásos, kenéses gépi bevonatkészítés. Ezen bevonási módnál a hossztengelye körül függőlegesen vagy vízszintesen forgó katód felülete érintkezik a szuszpenzióval és a szuszpenzióból bizonyos mennyiség a katód felületére tapad. Ezen — közismert volta miatt csak vázolt — felületkezelési eljárásnál, a szóban forgó szuszpenzió fizikai-kémiai tulajdonságaiból eredő nehézségek fokozott mértékben jelentkeztek, A — már említett — gyors ülepedés miatt az igen vékony-indirekt kátódoknál kb. 20 ,aos vastag-réteget, csak bemártási vagy kenési művelet ismétlésével lehet a katódon biztosítani. Ez a körülmény viszont nemcsak a gép és az eljárás kisebb termelékenységét, hanem egyenlőtlen és inhomogén bevonatot is okoz. A szuszpenzió kisebb mértékű ülepedését pusztán az alkáli földfém bevonatok szemcsenagyságának csökkentésével elérni nem lehetett. Jóllehet efféle szuszpenzióknál nagyobb diszpefzitásfok elérése kívánatos. Nagymértékű diszperzitásf ok elérésére kolloidkémiai törvényszerűségeket kell felhasználni. Végső fokon a kenésre alkalmas szuszpenzió oly jellemzőit kell összehangolni, mint amilyen a felületi feszültség, a viszkozitás, koncentráció, az oldószer adszorpciója a karbonátszemcséken, a karbonátszemcsék szemcseeloszlása, a szuszpenzió hőmérsékleté Stb. 156591