156468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás facsemeték előállítására
SZABADALMI 156468 MAGYAR -;<:>•>Uu -"" TMl NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS 1 \F SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY v t '•'. ' Í i íj 0 f. ^ /sli^X Szabadalmi osztály: ^ÉPSW 45 f 23/00 Iffi Bejelentés napja: 1968. III. 06. (DE—615) Nemzetközi osztály: A 01 g 23/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. IV. 25. Megjelent: 1970. V. 15. Decimái osztályozás: 634.0.2. Feltaláló: Dr. Dobos Tibor oki. erdőmérnök, egyetemi docens, Sopron Tulajdonos: Délzalai Állami Erdőgazdaság Nagykanizsa * Eljárás facsemeték előállítására 1 Az irodalomból és a gyakorlatból számos csemetenevelési eljárás ismeretes. Az eljárások nagyrésze magasfokú gépesítettséget igényel, másrésze — amely az egyedi csemetenevelést helyezi előttiéribe — a magas önköltsége, kis kihozatala miatt nem gazdaságos. Az eddig ismert eljárások egyrésze nagykiterjedésű csemetekerteket, faiskolákat igényel és itt kismértékben teljes vetéssel, túlnyomórészben pedig soros vetéssel termelik a csemetét. A csemeteikerti módszereknél a talaj tápértékéneik fenntartása mellett, gépi talajelőkészítést kell alkalmazni. A csemetetermelés időszakában a magvetés után gépi és kézi ápolást kell elvégezni, amely magas önköltséget jelent. E módszereknél a csemete kiemelése szintén gépi és kézi munkát igényel, amely hasonló, magas költségigényű. E mellett a minőségi károsodás is jelentős, ami elsősorban a kiemeléskori gyökérsérülésekben, az osztályozás alatti gyökérzetre vonatkozó szél és nap szárító hatásában jelentkezik. Más lelj árasokban mint pl. a tűalomba való, a tőzeges, tőzegcserepes, műanyagf óliás, továbbá Deutsche Agrartechnik 1965. 232. oldalán leírt módszer, a 1482 546/A ol. g/sz. francia és a 216 283 (45 c.) sz. osztrák szabvány leírásokban ismertetett csemetetermelési módszerek csak kis mértékben tudnak biztosítani magas kihozatalt. E módszerek általában egyedi csemetenevelést valósítanak meg. Ezen eljárások mindegyike földnélküli kultúrák alkalmazását javasolja, de legtöbbnél a közeg nem steril, a beszerzése nehézkes és költséges. Az alkalmazott közegeik csak a csemeték felneveléslének idő-5 szakáig használhatók. A kiemelés után a közeget ki kell cserélni, illetve helyettük újat kell beállítani. Kihozat al szempontjálból ezen eljárások sok kívánni valót hagynak maguk után. A tűalmos (Dúhleimann) eljárás ugyan magasló fokú kihozatalt biztosít, de a tűalmot sűrűn kell cserélni és mivel nem steril, benne a csemeték fertőződhetnek. Az említett eljárásokkal nevelt egyedi csemelteket csak extrém termőhelyek erdősítésénél gazdaságos felhasználni, a 15 magas önköltségük miatt. Az ilyen módszerekkel nevelt csemeték nagy munkaigényességük miatt a gyakorlatban kevéssé terjedtek el. Legfőbb csemetenevelési probléma az egységnyi területre vonatkoztatott csemetekihozatal 20 növelése mellett, az ültetési anyag minőségi javítása. Szükséges biztosítani, hogy az ültetési anyag ne legyen fertőzött, megfelelő legyen a gyökér- szár arány, a hajszál-, oldal- és főgyökérrel arányosan rendelkezzen a csemete, a 25 csemete kiemeléssel járó károtsodásokatj a gyökérzet kiszáradását pedig a minimálisra kell csökkenteni. Fenti problémák megoldását, az eddigi csemeltenevelési eljárások tökéletesebb formáját 30 adja a találmány .Az eddig alkalmazott nagy-156468
