156412. lajstromszámú szabadalom • Pszichometrikus légnedvességmérő

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. X. 20. Közzététel napja: 1969. II. 22. Megjelent: 1970. IV. 15. (MU—389) 156412 Szabadalmi osztály: 42 i 3—20 Nemzetközi osztály: G 01 n Decimal osztályozás: Feltalálók: Schleifer Ödön gépészmérnök, 40%, Bózsó István villatmosmérnök, 40%, Halmos Imre villamosmérnök, 20%, Budapest Tulajdonos: Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Pszichrometrikus légnedvességmérő Gázok (pl. levegő) relatív nedvességtartalmának meghatározására a műszaki és tudományos gyakorlat számos területén van szükség. A technika fejlődése a relatív nedvességtartalom mérésével szemben támasztott követelményeket is mind nehezebben teljesíthetővé teszi s ennek eredményeképpen a régi megoldások hiányosságait egyre több új eljárás igyekszik kiküszöbölni. A találmány tárgyát képező megoldás is ilyen szempontból készült. A nagy számú nedvességmeghatározó eljárás közül egyik legrégebb és legmegbízhatóbb a pszichrometrikus elven történő mérés. Ismeretes, hogy ha két egymás mellett lévő hőmérő közül az egyiket közvetlenül a mérendő gáz áramlásának tesszük ki, a másikon desztillált vízzel itatott harisnyát nedvesítünk és megfelelő légáramlásról gondoskodunk, ez utóbbi — továbbiakban nedvesítettnek nevezett hőmérő — a másiknál alacsonyabb hőfokot fog mutatni (Tjv)- A nedvesítetten hőmérő által mért hőmérsékletből (Tsz

), valamint a két hőmérő által mutatott érték különbségéből (Tsz—TV = = AT) a környező levegő vagy gáz relatív páratartalma meghatározható. A fenti értékek közötti összefüggést az 1. ábra nomogram ja mutatja. Az eljárás előnye a többivel szemben abban áll, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel nagy pontosságot és folyamatos mérési lehetőséget biztosít s nem tartalmaz öregedő, re-10 15 20 25 generálandó alkatelemeket (pl. hajszál, lithiumclorid). Hátrányaként lehet megemlítenünk, hogy a mérési eredmény két mennyiség (Tsz és TR) matematikailag exaktul csak nehezen felirható függvényből adódik, melyet azonban meghatározott mérési tartományon belül hányados képzéssel viszonylag jól megközelíthetünk. A két — száraz és nedvesített •— hőmérő előnyösen alakítható ki ellenálláshőmérőből és az általunk mért hőmérsékletek Wheatston hidak segítségével egyszerűen alakíthatók át villamos feszültség jelekké. Ellenállás hőmérőket és megfelelő híd-kapcsolást tartalmazó légnedvességinérő megoldások régóta és széles körben elterjedtek. A Wheatston4iidak átlós ágában fellépő feszültségek osztása legegyszerűbben hányadosmérő műszer segítségével történhet. Ebben az esetben a műszermutató állásáról a mért relatív légnedvesség vizuálisan közvetlenül leolvasható. Hasonlóan vizuális kijelzést vagy regisztrálást tesz lehetővé az a megoldás, amelynél önmagában ismert csúszó-potencióméteres kompenzográf szervoosztóként történő alkalmazásával végzik a két hőmérsékletimérő híd feszültségeinek osztását Ezeknél a megoldásaknái tehát a mért légnedvesség mutatóhelyzet megfigyeléséből vagy egyéb úton történő érzékeléséből (pl. mutatóállás letapogató) nyerhető és a mért érték táv-156412 '