156346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos érintkezőfelületek előállítására alumínium vezetőn
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 156346 í ^ SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JÉH Szabadalmi osztály: 21 c 1—19 W Bejelentés napja: 1968. V. 28. (VI—615) Nemzetközi osztály: H 01 b ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. I. 25. Megjelent: 1970. III. 20. Decimái osztályozás: Feltaláló: Holczhauser Albert aki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Műveik, Budapest Eljárás villamos érintkezőfelületek előállítására alumínium vezetőn Ismeretes, hogy alumínium, érintkezése bármely másfajta fémmel sok esetben megvalósíthatatlan, mert iá felhasználás folyamán elektrolitikus korrózió láp fel és az lehetetlenné teszi az érintkeziés további zavartalan üzemelését. 5 Az alumínium ífelhiasználásániak gazdasági fontossága a villaimosiparbán számos megoldást eredményezett, amelyékkel lehetővé vált, hogy alumínium sínre más fémből készült vezetővel is lehet csatlakozni. így például az alumínium 10 vezetőt úgynevezett hideglhegeszitéssel vörösréz csatlakozó dawalbbal látják el, vagy impulzushegesztéssel erősítenek az alumíniumra Valamilyen más vezető anyagból készült darabot vagy az alumíniumot gyárilag vékony rétegben más 15 férőiméi borítják {plattíirozás), vagy fémszórással vonják be, vagy galvanizálják. Az előbbiekben felsorolt megoldások közül a hideghegesztéses, az impulzushegeszttéses eljárás 20 és az úgynevezett plattírozás igen költségesek. A galvanizálással készített felület nem felel meg a műszaka követelményeknek. A fémszórásos eljárás a legolcsóbb, azonban eddig ezt az eljárást csak úgynevezett fix érintkezések létesi- 25 tésére lehetett felhasználni a következő okok miatt: a fémszórt felület szivacsos szerkezetű és amennyiben nedvesség rakódik rá a környezetből, azt beszívja és az alapfémig behatolva az elektrolitikus korróziót megindítja. 30 A fémszóírt réteg ezenkívül tekintélyes ímeinynyiségben rideg, törékeny oxidréteget tartalmaz, amelynek szilárdsága csekély és ezért a nagy hdlyi mechanikái feszültségeket okozó pont és vonalérintkezés bizonytalan. A fémszórt réteg felületén az eljárásból kifolyólag vastag oxidréteg van, amely az érintkezésnek tetemes átmeneti ellenállás növekedését okozza. Ez utóbbit az érintkezőket összeszorító erő növelésével lehetne ugyan elfogadható értékre csökkenteni, ide a fémszórt rétegét 'mechanikailag nem lehet a megengedettnél jobban igénybevenni, ezért a nyomás növelése nem lehetséges. Az emiitetteik mutatják az ellentétes követelményeket és nehézségeket, amelyek mulatt jelenleg az alumínium-réz vagy alumínium-^ezüst, illetve alumínium-fém üzemszerűen bontható érintkezések például a korszerű (fémszórási technológiával nem voltak megvalósíthatók. Jelein találmány az előbb említett hibákat kiküszöböli és lehetővé teszi, hogy (bármilyen fémmel üzemszerűen bontható bármely eddig ismert érintkező rendszerrel, nevezetesen pontvonal vagy sík érintkezésekkel csatlakozhassunk alumíniumhoz. A találmány úgy oldja meg az érintkezőihely kiképzését alumíniumon, hogy gazdaságos eljárással például fémszórással porózus szerkezetű rétegét viszünk az alumíniumra. A porózus szerkezetű réteg réz, ezüst vagy ezek ötvözete lehet, a réteg vastagsága 156346