156346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos érintkezőfelületek előállítására alumínium vezetőn

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 156346 í ^ SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JÉH Szabadalmi osztály: 21 c 1—19 W Bejelentés napja: 1968. V. 28. (VI—615) Nemzetközi osztály: H 01 b ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. I. 25. Megjelent: 1970. III. 20. Decimái osztályozás: Feltaláló: Holczhauser Albert aki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Villamos Berendezés és Készülék Műveik, Budapest Eljárás villamos érintkezőfelületek előállítására alumínium vezetőn Ismeretes, hogy alumínium, érintkezése bár­mely másfajta fémmel sok esetben megvalósít­hatatlan, mert iá felhasználás folyamán elekt­rolitikus korrózió láp fel és az lehetetlenné te­szi az érintkeziés további zavartalan üzemelését. 5 Az alumínium ífelhiasználásániak gazdasági fon­tossága a villaimosiparbán számos megoldást eredményezett, amelyékkel lehetővé vált, hogy alumínium sínre más fémből készült vezetővel is lehet csatlakozni. így például az alumínium 10 vezetőt úgynevezett hideglhegeszitéssel vörösréz csatlakozó dawalbbal látják el, vagy impulzus­hegesztéssel erősítenek az alumíniumra Valami­lyen más vezető anyagból készült darabot vagy az alumíniumot gyárilag vékony rétegben más 15 férőiméi borítják {plattíirozás), vagy fémszórás­sal vonják be, vagy galvanizálják. Az előbbiekben felsorolt megoldások közül a hideghegesztéses, az impulzushegeszttéses eljárás 20 és az úgynevezett plattírozás igen költségesek. A galvanizálással készített felület nem felel meg a műszaka követelményeknek. A fémszórásos eljárás a legolcsóbb, azonban eddig ezt az el­járást csak úgynevezett fix érintkezések létesi- 25 tésére lehetett felhasználni a következő okok miatt: a fémszórt felület szivacsos szerkezetű és amennyiben nedvesség rakódik rá a kör­nyezetből, azt beszívja és az alapfémig beha­tolva az elektrolitikus korróziót megindítja. 30 A fémszóírt réteg ezenkívül tekintélyes ímeiny­nyiségben rideg, törékeny oxidréteget tartal­maz, amelynek szilárdsága csekély és ezért a nagy hdlyi mechanikái feszültségeket okozó pont és vonalérintkezés bizonytalan. A fémszórt réteg felületén az eljárásból kifolyólag vastag oxidréteg van, amely az érintkezésnek tetemes átmeneti ellenállás növekedését okozza. Ez utóbbit az érintkezőket összeszorító erő növelé­sével lehetne ugyan elfogadható értékre csök­kenteni, ide a fémszórt rétegét 'mechanikailag nem lehet a megengedettnél jobban igénybe­venni, ezért a nyomás növelése nem lehetséges. Az emiitetteik mutatják az ellentétes követel­ményeket és nehézségeket, amelyek mulatt je­lenleg az alumínium-réz vagy alumínium-^ezüst, illetve alumínium-fém üzemszerűen bontható érintkezések például a korszerű (fémszórási tech­nológiával nem voltak megvalósíthatók. Jelein találmány az előbb említett hibákat ki­küszöböli és lehetővé teszi, hogy (bármilyen fémmel üzemszerűen bontható bármely eddig ismert érintkező rendszerrel, nevezetesen pont­vonal vagy sík érintkezésekkel csatlakozhas­sunk alumíniumhoz. A találmány úgy oldja meg az érintkezőihely kiképzését alumíniumon, hogy gazdaságos eljárással például fémszórással porózus szerkezetű rétegét viszünk az alumí­niumra. A porózus szerkezetű réteg réz, ezüst vagy ezek ötvözete lehet, a réteg vastagsága 156346

Next

/
Oldalképek
Tartalom