156229. lajstromszámú szabadalom • Több hatóanyagú gyomirtószer készítmény

SZABADALMI 156229 MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ír -SZOLGALATI TALÁLMÁNY "'""v., í \ A Szabadalmi osztály: <JGHÉL 12 o 11—18 ^»i^ Bejelentés napja: 1967. XII. 12. (BU—450) Mffi ,j " Nemzetközi osztály: "^^Jj» - '•'''" C 07 c3 --# -v ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1969. I. 25. Decimái osztályozás: HIVATAL Megjelent: 1970. II. 28. Feltalálók: Bihari Ferenc agrármérnök, Budapest, 34%, Dr. Szilvássy László agrármérnök, Szarvas, 33%, Vásárhelyá Endre vegyészmérnök, Budapest, 33% Tulajdonos: Budapesti Vegyiművek, Budapest Több hatóanyagú gyomirtószer készítmény A találmány szerinti gyomirtószerkészítimények hatóanyaga egy (vagy több halogénezett) vagy halogénezett és metilezett (-fenoxieeetsavacetát vagy észter és egy) vagy több halogénezett (vagy halogénezett és metilezett) — savanilid. Ismeretes, hogy a különböző agrárikultúrákban a vegyszerékre érzékenyebb gyomok mellett, mindig akadnak morfológiai és élettani okokból ellenálló gyomok, így az öntözéses kultúráikban (rizs) a következő gyomfajok: zsióka (Bolhaschoenus maritimus), virágikáka (Butomus umbellatus), rizspalka (Cyperus difformis), gyékiényfajok (Typha spp.), mocsári csetkáka (Eleotíharis palustris). A nedves területek gyomnövényeinél nem ismeretesek olyan gyomirtó hatóanyagok, amelyeknek egymagukban teljes gyomirtó spektrumuk lenne, a kultúrnövényeket kímélő dozirozásban. A találmány szerinti növényvédőszer készítmények hatóanyagául szolgáló komponensek is, külön-ikülön, a felsorolt ellenálló növényeket nem pusztítják, ill. alig károsítják, továbbá a hatóanyagok dózisainak batárt szab a kultúrnövények esetleges vegyszer érzékenysége. Nedves területek ellenálló gyomjainak irtására irányuló kísérleteink során meglepetéssel tapasztaltuk, hogy e»y/vagy több halogénezett(vagy halogénezett és metilezett)-fen oxi-10 ecetsavacetát vagy észter- és egy/vagy több halogénezett(vagy halogénezett és metilezett)-savanilid komponensek megfelelő arányú keverékeiből előállított gyoniirtókészítmények viszonylag csekély össz-hatóanyaguk alkalmazása esetén is, a haszonnövények károsodása nélkül hatásosan pusztítják a legellenállóbb gyomnövényeket így a zsiókát és azokat a gyomnövényeket is, amelyeket a komponensek önmagukban még nagy dózisban is csak kevéssé, vagy egyáltalán nem irtanak. A jelentkező .új hatásnál kézenfekvő volt feltételeznünk, hogy szinergizmussal állunk 15 szemben. Ennek szabatos kimérésére szabadföldi kísérletsorozatokat indítottunk be. A kísérletek elvégzésére olyan üzemi rizstelepet választottunk, amelyik a legellenállóbb gyoimfajjal, az előbbiekben már jelzett zsiókával is 20 erősen fertőizve volt. Az összefüggéseket az egyik jellemző kísérletsorozaton mutatjuk be, ahol hatóanyagikomponensiként 2,4,5-triklórfenoxiecetsav-izoamilésztert (A) és 3,4-diklórpropionsav-anilidet (B), valamint ezeknek külön-25 böző arányú (A+B) keverékeit használtuk. A komponenseket, valamint a keverékeket permetezéssel juttattuk ki a növényállományra, 4 ismétlésben. A zsióka pusztulásám vonatkozó értékelést a permetezés után 4 illetve 10 hét-30 tel (a tenyészidő végén) végeztük. 156229