156017. lajstromszámú szabadalom • Hajtótöltény, különösen ipari felhasználásra alkalmas szerkezetekhez

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. VIII. 03. (Dl—135) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1966. VIII. 05. Közzététel napja: 1968. XII. 23. Megjelent: 1969. XI. 29. 156017 Szabadalmi osztály: 78 c Nemzetközi osztály: C 06 c Decimal osztályozás: Feltalálók: Dr. Gawlick Heinz Fürth, Dr. Marondel Günther Erlangen, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Dynamit Nobel Aktiengesellschaft, Troisdorf, Német Szövetségi Köztársaság Hajtótöltény, különösen ipari felhasználásra alkalmas szerkezetekhez A lőporimeghajtású szerkezetek előnyös alkalmazása ipari felhasználás céljaira, mint pl. csapszegbdhelyező berendezésekhez, marhakábító készülékekhez stb., feltételezi, hogy szennyeződések ne akadályozzák a szerkezet működését, és gyors újratöltését. Amint a tapasztalat bizonyítja, az eddig ismert és alkalmazott töltények ennek a követelménynek nem. tesznek eleget, mert az ezeknél fellépő nagy nyomások következtében a töltényhüvely falánál letörések és lepattanások képződnek, és így a szerkezet tölténytárában maradékok rakódnak le. Bár igyekeztek már ezt a hiányt kiküszöbölni pl. azáltal, hogy a töltényhüvelyben meghatározott törési zónákat alakítottak ki, azonban ezeknek a kísérleteknek nem volt maradéktalan sikere. Az előbb említett hiányosságok kiküszöbölésére a találmány olyan hüvely nélküli töltényt javasol, amely a hajtótöltény nem hasznos súlyát nem növeli, kevesebb anyagot és költséget igényel, és maradék nélkül elég. A találmány értelmében a hajtótöltény üreggel ellátott öntött vagy sajtolt lőportestként van kialakítva, amelynek üregében ütésre gyulladó lőpor van töltve, és a test teljes keresztmetszetében lőiporfóliáva] van lezárva. A töltényhüvely elhagyását mind ez ideig biztonságtechnikai okok sem tették lehetővé, mivel fennállt a nem szándékolt gyújtás veszélye. Ennek a veszélynek a találmány szerinti 10 15 20 25 30 tölténykialakítással elejét vettük, mivel a tölténynek önmagának nincs gyújtáshoz szükséges ellendarabja, azaz üllője, és még ha a hüvelyen kívül, pl. kemény betonlapon nyugvó hüvely esetén létezik is ilyen ellendarab, azaz üllő, gyújtás csak akkor következhet be, hogyha a lőportest üregének tartományában elhelyezett, ütésre érzékeny lőportöltetet ütés éri, ami viszont ismét egy megfelelően elhelyezett, az üregbe bevezethető ütőszerszám létezését feltételezi. A találmány célszerű kivitelénél az üreg a lőportest teljes magasságában központosán végigfutóan van kialakítva (.1. ábra). Ha a lőportestet lapos hengerként alakítjuk ki, amelyben üreg van, akkor a hajtótöltény irányított behelyezésének szükségességét a kilövőszerszámíba már azáltal is kiküszöböljük, ha a lőportest egyik homlokoldalán, mégpedig magától értetődően az üreg nyílása felé eső oldalán, az üreget lőporfóliával fedjük le, illetve ragasztjuk le. Ha az üreg a lőportest teljes magasságában végigfut, ezt csak akkor érjük el, ha a találmány további javaslata szerint a lőportest másik homlokoldalát is lefedjük egy ilyen lőporfóliával. Avégből, hogy a gyújtás szándékos kioldását ütéssel megvalósíthassuk, lőporfóliák alkalmazása esetében előnyös, ha ezeket ütésre érzékeny, azaz ütésre meggyújtható porból készít-156017