156012. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többkomponensű szálak és rostok előállítására poliamidokból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. IV. 05. (CE—577) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1966. VII. 27. Közzététel napja: 1968. XII. 23. Megjelent: 1969. XI. 29. 156012 s-„ ' ií; ? i í c a "í^s Szabadalmi osztály: 29 c Nemzetközi osztály; D 01 f Decimái osztályozás: Feltalálók: Kern Helmut oki. közgazdasági mérnök, Schrot Rudi oki. veigyész, Rudolstadt, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VE,B Chemiefaserwerk Schwarza „Wilhelm Pietík" cég, Rudolstadt/íThür., Német Demokratikus Köztársaság Eljárás többkomponensű szálak és rostok előállítására poliamidokból A találmány eljárás többkomponensű szálak és rostok előállítására poliamidokból az öm­lesztvefonó eljárás szerint, melynél a szálban levő latens feszültségek feszültségmentes hő­kezelésnél spirális göndörödést eredményeznek. Már ismeretes olyan eljárás, amelynél több­komponensű szálak és rostok előállítására kü­lönböző polimereket fonnak össze, így pl. poli­etiléntereftalátot és hexametiléndiamin-adipin­savból kapott poliamidot vagy polikapronami­dot és hexametiléndiamin-adipinsavból kapott poliamidot. Össze lehet fonni továbbá vala­mely homopolimerizátumot a hozzátartozó ko­polimerizátummal, pl. polietiléntereftalátot és polietiléntereftalát/izoftalátot. Ismeretes továbbá többkomponensű szálak fonása egy polimerből, pl. poliamidból, poli­észterből vagy máseffélékből, aholis az átlagos polimerizációfokukban különböző legalább két komponenst alkalmaznak. A többkomponensű szálak előállításához minden olyan megfelelő fonófejet fel lehet használni, amely a szálban levő komponense­ket szegmensek alakjában vagy kerek ill. pro­filos keresztmetszetű köpenyes mag alakjában rendezi el. Az ismert eljárásoknál az összefonás folya­mán a komponensek ömleszték viszkozitásai­ban nagy különbségek lépnek fel, ha azonos fonási hőmérsékletet alkalmaznak. Ennek kö­vetkeztében —• a komponenseknek különösen félkör alakú vagy köpenyes mag alakú elren­dezésénél, ahol a magkomponensek erős ex-5 centricitása van —• a szálak a fonófej nyílá­saiból kilépve meghajlanak, ami ,a szálban nagyfokú egyenlőtlenségeket idéz elő. Ezért már megkísérelték a fonólyukakat a fonólaphoz képest bizonyos hajlásszöggel ki-10 munkálni, amely ellenkező irányú mint a szá­lak elterelődése, melyet a komponensek egy­mástól eltérő viszkozitásai idéznek elő, aholis a finomfuratok hajlásszögét a komponensek viszkozitásbeli különbsége szerint különböző 15 nagyra lehet választani. Ezzel a berendezéssel sem lehet kifogástala­nul egyenletes szálakat előállítani, minthogy a fonásnál a komponensek keresztmetszeti elosz­lásában mindig némi ingadozás tapasztalható, 20 amely a szálak szabálytalan megtörését idézi elő. Az ismert eljárásoknál tehát a polimer­ek omponensek fajtája szerint, azonos fonási hőmérsékletek mellett, az ömlesztékviszkozitás-25 ban pl. 800—1000 poise nagyságú különbségek mutatkoznak. Amennyiben az egyes kompo­nensek számára a fonási hőmérsékleteket egy­mástól eltérő értékekre állítják be, akkor e polimerek számára, összeegyeztethető ömlesz­£0 tékviszkozitások eléréséhez, 20—30°-os vagy 156012

Next

/
Oldalképek
Tartalom