152792. lajstromszámú szabadalom • Polibutadién alapú plasztikus nem száradó tömítőanyag

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. VIII. 07. (NE—342) Közzététel napja: 1965. XI. 22. Megjelent: 1966. VII. 15. 152792 Szabadalmi osztály: 22 i Nemzetközi osztály: C 09 j Decimái osztályozás: Feltalálók: Némedi József, Nóvák 'László, Sengler Vilmos, oki. vegyészmérnökók, Budapest Tulajdonos: Építéstudományi Intézet, Budapest, Országos Gumiipari Vállalat, Budapest Polibutadién alapú plasztikus nem száradó tömítőanyag 1 Az ipar számos területén, így az építő és járműiparban is használatosak olyan kittszerű tömítőanyagok, amellyek az építkezésnél, szerelésnél, járműkészítésnél adódó hézagok és lyukak eltömítésére szolgálrtak külső levegő, csa- 5 padékvíz és por stb. behatolásának megakadályozására. A legismertebb ilyen tömítőanyagok közé tartoznak a száriadó olajból és ásványi tömítőanyagból kevert olajos kittek. Ezek friss álla- 10 pótban képlékenyek, könnyen formálhatók, kénhetők, száradás után azonban megkeményednek, ridegek lesznek, repedeznek és törékennyé válnak. Hasonló oélt szolgálnak a bitumenalapú kittek is, melyek töredezési és repe- ., 15 dezési hajlamossága már valamivel jobb, de az anyag száradásával és öregedésével járó hátrányos tulajdonságok lényegében ezeknél is jelentkeznek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljesen megszilárduló hézagtömíté- 20 sek a szerkezet mozgása következtében meghibásodnak és az illesztési hézagoknál kialakult repedéseken keresztül a nedvesség a szerkezetbe juthat. Éppen ezért a külső nedvesség elleni védelem kellő biztonságát; csakis a szerke- 25 zeték illesztési hézagainak megfelelően rugalmas, plasztikus anyaggal történő tömítése oldhatja meg. Lényeges haladást jelentenek azok a műkaucsuk, illetve műanyagalapú kittek, melyeknél az öregedés folytán bekövetkező káros 30 konzisztencia, illetve fizikai állapotváltozások már egyáltalában nem, vagy csak kis mértékben következnek be. Ilyen ismert alapanyagok például a butilkaucsuk, poliizobutilén, thiokol, epoxi-, poliuretángyanták stb. Az ilyen műanyag és műkaucsuk-alapú készítményeket, melyek közvetlenül nem dolgozhatók kittekké, előbb valamilyen oldószerrel gél állapotba hozzák, majd különféle ásványi töltőanyagok bekeverésével a megkívánt sűrűségűvé, illetve viszkozitásúvá alakítják. Az oldószerrel készített kittek rendszerint úgynevezett egykomponensűek, vagyis felhasználásuk közvetlenül, egyéb segédanyag hozzáadása nélkül történhet. Zárt edényben a viszkozítási érték, illetve konzisztenciájuk állandó betartása mellett hosszabb ideig tárolhatók. Hátrányukként jelentkezik azonban, hogy az oldószer elpárolgásával a konzisztenciájuk változük és az anyag fokozatosan megkeményedik. Továbbá hátrányuk a felhasznált oldószertől függő esetleges tűzveszélyességük és az is, hogy az oldószer mennyiségétől függően a kitt szárazanyag tartalma kisebb, ami az alkalmazásnál szárazanyagra vonatkoztatva többletfelhasználást jelent. Azonkívül az oldószer elpárolgása felületi keményedést és repedezést is okozhat. További csoportot képeznek a két vagy többrészes —• thiokol, epoxi, poliuretán stb. készítmények — melyeket közvetlenül a felhasználá-152792 %