152637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozott rugalmasságú és képlékenységű gel-állapotú bitumen előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. V. 26. Közzététel napja: 1965. I. 23. Megjelent: 1966. VI. 01. (BE—810) 152637 Szabadalmi osztály: 23 b Nemzetközi osztály: C 10 g Decimái osztályozás: Berkes Sándor vegyészmérnök, Ney Sándor vegyészmérnök, Luter János vegyészmérnök, Zalaegerszeg Eljárás fokozott rugalmasságú és képlékenységű gel-állapotú bitumen előállítására 1 Mint ismeretes a kőolajok lelőhelyüktől függően rendkívül változatos összetéteiűek és ennek megfelelően lepárlásukkor a maradékként nyert bitumenek is egymástól messze eltérő tulajdonságokkal rendelkezhetnek. A bitume- 5 neknek mindamellett egy tulajdonságuk közös, amennyiben minden bitumen, kivétel nélkül, kolloid-diszperz fázist képez. Kolloidikai szempontból a kőolajok lepárlásával »nyert bitumenek általában vagy túlnyo- 10 móan szól- vagy túlnyomóan gel-állapotúak lehetnek, az őket alkotó aszfaltének és maitének mennyiségi viszonyától, a maltónefc .minőségétől, valamint kettőjük egymásban való oldottságától függően. 15 A bitumenek rheológiai tulajdonságait, rugalmasságát, duktilitását, képlékenységét szól-, vagy gel^állapotufc határozza meg. Ezektől a tulaj donságaiktól függ a bitumenek különböző célokra való alkalmassága is. 20 A kőolajok többségének lepárlásakor olyan bitumeneket nyerünk, amelyek túlnyomóan szól-állapotúak. Az ilyen szói-állapotú bitumenek az azonos lágyuláspontú, fúvatott gel-állapotú bitumenekhez viszonyítva kevésbé rugal- 25 masak és képlékenyek. A fúvatott, gel-állapotú bitumenek lényegesen kedvezőbb tulajdonságúak és különleges célokra is alkalmasak. Így például rugalmasságukat még —15, —18 C° körül is megtartják, amikor a szói-állapotú bi- 30 tűmének már törékennyé válnalk. Fúvatott bitumeneket nyerünk, ha szói-állapotú bitument eredményező kőolaj i(a továbbiakban szól, illetve gel-jellegű kőolajról teszünk említést) lepárlási maradékát, a fenékterméket, 200 C°-ot meghaladó hőmérsékleten, adott esetben 240— 250 C°-on oxidáljuk, amit a megfolyósírtott bitumen keresztül fúvatott levegővel eszközlünk. Ekkor a végtermék olyan gel-állapotú bitumen lesz, amely az azonos lágyulásponM, szói-állapotú, desztillációs bitumennel szemben, az előzőekben már említett, kedvező tulajdonságokkal rendelkezők s ezért értékesebb a szói-állapotú bitumennél. Az eljárást, méllyel e bitument előállítjuk, nevezzük fuvatásnak. A fuvatás művelete során létrejövő kémiai reakciók rendkívül bonyolultak. Nagy neszükben tisztátlanok. Ismereteink szerint a levegő oxigénje, elsősorban a bitumen szénhidrogénéivel érintkezve, exotenm reakció lejátszódása köziben, a hidrogén egy részével vizet képez és vízgőzként a rendszerből eltávozik. A visszamaradó bitumen hidirogéntartalma csökken, aszfalténtartalma, csekély mennyiségű oxigén megkötése közben, feldúsul és a desztillációs bitumenekre jellemző szói-állapotú szerkezet gel-állapotúvá alakul át. A szói-jellegű kőolajokhoz képest jóval kisebb mennyiségiben fordulnak elő olyan kőolajok, melyek lepárlásával gel-állapotú bitumen-152637