152404. lajstromszámú szabadalom • Nyomatékmotor
MAGYAR NÉPKÖZTÁRS/VSÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. VI. 23. (KO—1879) Közzététel napja: 1965. V. 22. Megjelent: 1966. III. 01. 152404 Szabadalmi osztály: 21 d2 16—41 Nemzetközi osztály: H 02 p Deci mái osztályozás: Dr. Kovács K. Pál MTA levelező tagja, Budapest Dr. H. Jordan egyetemi tanár, Hannover Nyomaték-motor Nyomatékmotoron olyan aszinkron-motorokat szokás érteni, amelyek közel álló állapotban, vagy igen kis fordulatszámnál viszonylag nagy nyomatékot tudnak kifejteni. Ilyen motorokat különösen a szabályozástechnikában gyakran 5 alkalmaznak. Ezen motorok méretezésének legnagyobb problémája, hogy a rövidrezárt forgórészű motor forgórészében a nagy nyomaték elérése 10 miatt nagy veszteségre van szükség, amelynek az elvezetése általában komoly nehézségeket jelent és rendszerint csak azáltal oldható meg, hogy a nyomatékmotort erősen túlméretezik. A találmány olyan új aszinkron nyomaték- 15 motor, amelynél a nagy nyomaték mellett a forgórészben a vasveszteségen kívül egyáltalában nem keletkezik veszteség. Ezeket a nyomatéki viszonyokat az ábrán látható megoldás segítségével lehet elérni. A nyomatekimotor 20 céljára háromfázisú, ún. reluktancia motort alkalmazunk a háromfázisú 1 állórésztekercseléssel. A gép 2 forgórésze az, ábra szerint a 3 kiálló pólusokkal 'készül, azonban a lemezeit vastestből álló forgórészen semmiféle tekercse- 25 lés nincs, sőt a forgórészlemezek megfelelő szigetelése révén elérhető, hogy a forgórész lemeztest vasvesztesége is a lehető legkisebb értékű legyen. Természetesen a gép készülhet nemcsak két, hanem más pólusszámú megöl- 30 dásbán és az állórész tekercselése, is lehet kétfázisú, ill. kétfázisú segédifázissal. Amint a villamosgópek elméletének legújabb irodalmából ismeretes, ez a reluktancia motor álló állapotban aszinkron nyomatékot fejt ki. Ez az aszinkron nyomaték az állórészkörbe tett ohmos ellenállás nagyságától, valamint a gép reáktancia adataitól függ. Általában külön beavatkozás nélkül ilyen gépből kivehető legnagyobb nyomaték a gép méreteiből levezethető teljesítmény 20%-ának felel meg csupán. Találmányunk szerint — amint ez az ábrából látszik — a gépnek az állórészével a 4 háromfázisú kondenzátort kapcsolunk sorba, amelyet célszerűen úgy lehet méretezni, hogy a reluktancia motor keresztirányú Xq reáktancia értékével legyen egyensúlyban. Az így méretezett kondenzátor esetében a gép által felvett áramot álló állapotban egyedül az állórészkörbe kapcsolt 5, célszerűen változtatható ohmos ellenállás határozza meg. Ilyen körülmények között elérhető, hogy a gép a névleges teljesítményének megfelelő nyomatékot szolgáltasson. Látnivaló, hogy a találmány szerinti megoldás esetében a gép méretei által megszabott mértékű nyomaték érhető el álló állapotban anélkül, hogy a forgórészkörben veszteség lenne, így tehát azok a problémák, amelyek az 152404
