152353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves volyadékok abszolutizálására klinoptilolittal

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1964. III. 31. (NA—703) Közzététel napja: 1965. I. 23. Megjelent: 1966. III. 01. 152353 Szabadalmi osztály: 12 d 1 Nemzetközi osztály: C 01 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Tulajdonos: Görög Jenőné oki. vegyészmérnök, Károlyi József oki. vegyészmérnök, Nagynyomású Kísérleti Intézet, Klopp Gábor aki. vegyészmérnök, Mándy Tamás oki. vegyészmérnök, Budapest Siposs Géza oki. vegyészmérnök, Budapest Eljárás szerves folyadékok abszolutizálására klinoptilolittal A találmány eljárás szerves folyadékok abszolutizálására előkezelt klinoptilolit felhasználásával. Az abszolutizált, vagyis teljesen vízmentes szerves folyadékok a szintetikus szerves végy- 5 ipar nélkülözhetetlen nyersanyagaihoz tartoznak. A különböző szintézisekhez reagensként vagy oldószerként nagy mennyiségben kerülnek felhasználásra. A katalitikus petrolkémiai eljárások elterjedése miatt egyre növekvő mérték- 10 ben van szükség a bevitt nyersanyagok, vagy szintézis közben képződő termékáramok víztartalmának egy bizonyos, rendkívül alacsony határérték alatt tartására, különben vagy a katalizátor károsodik, vagy korróziós folyamatok, 15 ill. nem kívánt katalitikus folyamatok lépnek fel. A különféle szerves folyadékok vízmentesítésére számos módszert dolgoztak ki, így többek között az azeotrop desztillációt, kémiai szárító 20 szerek, pl. alkálifémek vagy alkáliföldfémek alkalmazását, valamint a szilikagéllel vagy alumíniumoxiddal történő adszorptív szárítási módszert stb. A vázolt módszerek általában csak néhány szerves folyadék vízmentesítésére alkal- 25 masak, másrészt nehézkes és veszélyes műveletek alkalmazását teszik szükségessé (pl. éter szárítása fémnátriummal), egyes esetekben pedig nem elég hatékonyak (pl. poláros oldószerek szilikagéles vagy alumíniumoxidos szárítása). A 30 kémiai szárítószerek egy része bizonyos szerves folyadékokkal reakcióba is léphet (pl. a foszforpentoxid alkoholokkal), ennek folytán nem mindig használhatók. Általánosan alkalmazható és hatékony abszolutizáló eljárást szerves folyadékok abszolutizálására ez ideig nem sikerült találni. Ismeretes, hogy bizonyos zeolitok (alkáli vagy alkálif öldf ém-alumínium-hidroszilikátok) kristályrácsából a szerkezetileg kötött víz bizonyos hőmérséklethatárok között eltávolítható anélkül, hogy a kristályrács összeomolna. Az ilyen víztartalmától megfosztott kristályrács különleges adszorptív tulajdonságokkal rendelkezik, és a víz eltávozása folytán képződött pórusokba szelektíven adszorbeál olyan molekulákat, amelyeknek mérete és alakja lehetővé teszi a pórusokba való bejutást. Az ilyen szelektív adszorbensként felhasználható zeolitokat molekuláris szűrőknek vagy röviden molekulaszitáknak nevezik. A molekulasziták adszorpciós szeleptivitása a pórusméret függvénye. Bár molekuláris-szűrő tulajdonságokkal rendelkező zeolitok a természetben is előfordulnak, természetes alapú molekulaszűrőket az iparban eddig nem alkalmaztak. A természetes zeolitok ipari alkalmazásakor ugyanis számos nehézség mutatkozik. Ezen zeolitok pórusmérete a legfontosabb elválasztási feladatok megoldásához, így víz, kénhidro-