152249. lajstromszámú szabadalom • Készülék kelmék felületi csomósodásának vizsgálatára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. V. 10. Közzététel napja: 1965. II. 22. Megjelent: 1966. I. 01. (TE—343) 152249 Szabadalmi osztály: 42 k 20—29 Nemzetközi osztály: G 01 1 Decimal osztályozás: Feltalálók: Izmay Ferenc tudományos munkatárs, 40%, Zách Ferenc gépészmérnök, 40%, Vellai János főművezető, 10%, Kálmán József műszerész, 10%, Budapest Tulaj dános: Textilipari Kutató Intézet, Budapest Készülék kelmék felületi csomásodásának vizsgálatára A szintetikus száílasanyaggal kevert textil­anyagból való szövött, ill. hurkolt kelméknél gyakran mutatkozik egy káros jelenség, ame­lyet csomósodásnak '(pilling effektus) neveznek. A csomók (pill) összekuszálódott szálhalmazok, amelyek használat közben fellépő dörzsölés folytán keletkeznek és gömbölyű, hegyes-csú­csos képződmények, ritkábban redők alakjában jelennek meg. Leginkább ott mutatkoznak, ahol az alsó kar a zsebrészekhez, a zakó vagy a felső kabát széle a ruházat lalatta fekvő ré­szeihez súrlódik. Minthogy a csomóképződés a kelme kinézé­sét rontja, a csoimóiképződésre való hajlamos­ság a szövet értékének megítélésében fontos szerepet játszik; vizsgálata és számszerű értté­kének meghatározása tehát a szövetvizsgálat egyik problémáját teszi. Hogy a kelme használhatóságára jellemző vizsgálati eredményekiet kaphassunk, magától értetődőién csomóképződési hajlamosság vizsgá­latánál a kelme használata közben várható körülményéket kell utánoznunk. Minthogy to­vábbá ezek a körülmények — mint pl. a szö­vetfelületek egymáshoz dörzsölődése közben történő relatív elmozdulás nagysága, valamely kijelölt irányhoz, pl. a láncirányhoz viszonyí­tott iránya, az egymáshoz dörzsölődő szövetré­tegeket egymáshoz, szorító erő nagysága — a esomoképződést inerr-*<5afc a használat, körülmé-10 15 20 25 30 nyeitől, hanem a kelme fajtájától is függően befolyásolják, azért a csomósodási hajlam vizs­gálata igen összetett feladat, amelynek meg­oldása nagy körültekintést és alapos megfon­tolást kíván. A használat köziben bekövetkező csomókép­ződés gépi utánzására már történtek kísérletek, amikor is a dörzsölt vizsgálandó szövet és a dörzsölő szerszám viszonylagos elmozgását mindkettőnek körpályán mozgásával, mindket­tőnek egyenesvonalú alternáló mozgásával, az egyiknek egyenesvonalú, a másiknak körvo­nalú alternáló mozgásával, végül pedig úgy oldották meg, hogy a dörzsölendő próbateste­ket forgó dobba helyezve egymáson görgették. Ezek a megoldások azonban a valóságos vi­szonyok utánzására nem voltak teljesen kielé­gítőek. A követeimiényéknek megfelel azonban a ta­lálmány szerinti készülék, -amely egy, a vizs­gálandó kelmével bevont befogófejet és egy másik, dörzsölőszersziámmal ellátott befogófejet tartalmaz és amelyet az jellemez, hogy a vizs­gálandó kelmével bevont fej asztalkán van megerősítve, amely egymásra merőleges két vezeték mentén eltolható és hajtószerkezet — pl. amerikai orsó, illetve excenteres hajtórúd — útján többfokozatú sebességváltóhoz csatla­kozik; a másik befogófej pedig körmozgást végző hajtóművel kapcsolatos. 152249

Next

/
Oldalképek
Tartalom