152070. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz ionizálására (előnyösebben MHD-generátoroknál alkalmazható)
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNY! HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. V. 14. Közzététel napja: 1964. XII. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. (HA—699) 152070 Szabadalmi osztály: 21 dJ 13—16, 21 g 29—35 Nemzetközi osztály: H 02 n Decimái osztályozás: Halász Dénes oki. gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, Szendy Károly oki. gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, Kovács K. Pál oki. gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora, Budapest Eljárás gáz ionizálására, (előnyösen MHD-generátoroknál alkalmazható) Magnetohidrodmámikus (MHD) villamos generátorok munkagázánál annak érdekében, hogy gáz-köbméterenként lehetőleg nagy villamos teljesítményt nyerjünk, bizonyos villamosvezetőképességet, (pl. 2—50 mho/m) kell elérni. í Ez még könnyen ionizálható anyaggal, pl. káliummal való sózás esetén is igen nagy, 3200 K° körüli hőmérsékletet igényel. Olyan anyagok, amelyek ezt a hőmérsékletet üzemszerű viszonyok között, nagy hőelvezetési veszteségek nél- 10 kül hosszabb időn át kibírják, jelenleg nem ismeretesek, s így a nehézség egyelőre prohibit! v jellegű. Kiküszöbölésére világ-szerte több irányban élénk kutatási tevékenység folyik (ionizálás nagysebességű elektronsugárral, nem 15 egyensúlyban történő hőionizálás, ionizálás hasadó anyagokkal, ionizálás porrátört szilárd, vagy porlósított folyékony anyaggal stb.), egyelőre minden látható eredmény nélkül. Nagy lökést adna az MHD generátor fejlődésének s 20 a még 15 évre becsült kifejlesztési időt gyökeresen csökkentené az, ha a kívánt vezetőképességet már 1500—2000 K°-nál el lehetne érni. A megoldás érdekében figyelembe kell venni azt az ismert kísérleti eredményt, hogy ugyan- 25 azon anyagnál egy szabad elektron keltéséhez, ha az anyag gőz, vagy gáz állapotában egyensúlyban hőionizálással történik, sokkal nagyobb feszültség kell, mint amikor az elektron szilárd vagy folyékony állapotú anyagból emisszió út- 30 2. ján távozik. A sózó anyagul majdnem kizárólag használt káliumnál az első esetben 4,33 V, a második esetben 0,5 V szükséges. Az eredmény érzékeltetésére szolgáljon az, hogy 600 K° hőmérsékleten vákuumban, a fém közvetlen közelében a fajlagos elektron mennyiség (coulomb/m3), (amellyel a gáz vezetőképessége arányos) a második esetben 1016 -szorosa az elscS esetben előállónak. Ismeretes, hogy valamely gáz vezetőképessége (ú) a ==K • Q • b ahol K korrekciós tényező, amely negatív ionok képződéseit és egyéb zavaró hatásokat vesz figyelembe, g a töltés nagysága térfogategységenként és b a gáz mozgékonysága. Nagy reményekre jogosított az az eljárás, amikor kis kilépési munkájú szilárd anyagot finom porrá őrölve fújunk be az ionizálandó gázba. A végzett vizsgálatok azonban arra az eredményre vezettek, hogy a kívánt ionizálást gyakorlati viszonyok között csak akkor lehet megoldani, ha a befújt szemcsék átmérője sokkal kisebb, mint 16"'6 cm. Mivel ez gyakorlatilag nem érhető el, az eljárás nem ad haladást. A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a jelenséget a tértöltés uralja, s annak rontó hatása annál kisebb, minél közelebb vannak egymás-152070
