152031. lajstromszámú szabadalom • Kis krómtartalmú acél és eljárás előállítására

a MAGYAR SZABADALMI 152031 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS JÉ| Szabadalmi osztály: 18 b 5/28 IEÍP Bejelentés napja: 1963. XI. 27. (VE—400) Nemzetközi osztály: iß% Ausztriai elsőbbsége: 1962. XI. 28. C 21 c 5/28 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. Decimái osztályozás: Feltaláló: Dr. Rinesch Rudolf igazgató, Linz, Ausztria Tulajdonos: Vereinigte österreichische Eisen­und Stahlwerke Aktiengesell­schaft, Linz, Ausztria Kis krómtartalmú acél és eljárás előállítására A találmány krómmal kismértékben ötvözött, csillapítatlan vagy félig csillapított öntésű acél, azzal jellemezve, hogy összetétele 0,02—0,2% szén, 0,10—0,5% mangán, 0,008—0,06% foszfor, 0010—0,060% kén, 0,001—0,014% nitrogén és 5 0,10—0,40% króm, célszerűen 0,15—0,30 króm. ,,Csillapítatlan acél"-okon olyan acélokat ér­tünk, amelyeket felöntés vagy holtfej nélkül kokillába öntenek és amelyek dermedés közben gázbuborékokat képeznek, amikor is a gáz fő- 10 leg CO. A hólyagok az öntecs hengerlésekor el­tűnnek, mert összehegednek. A csillapítatlan acélok mindig szilícium mentesek. Öntéskor te­hát nem használnak dezoxidációs szereket. „Félig csillapított acél"-okon ugyancsak fel- 15 öntés nélkül kokillába öntött acélokat értenek, amelyek dermedés közben hólyagokat képez­nek. Ezeknél azonban körülbelül 0,02 százalé­kig terjedő mennyiségekben kis mennyiségű szilícium is jelen lehet. 20 A csillapítatlan és félig csillapított acélokkal ellentétben csillapított acéloknak azokat az acé­lokat nevezzük, amelyeket erős hatású dezoxi­dációs szereknek az öntés előtt vagy alatt esz­közölt adagolásával ugyancsak kokillába önte- 25 nek. Dezoxidációs szerként alumíniumot önma­gában, vagy szilíciumot és alumíniumot együt­tesen alkalmazhatunk. Ezeknek az oxigénhez lényegesen nagyobb affinitásuk van, mint a szénnek. Ezért az ilyen csillapítottan öntött 30 acélok hólyagmentesen dermednek meg, ugyan­akkor azonban mély lunker (odvasság) képző­dik és az öntecs felső részét („holtfej") a to­vábbi feldolgozás előtt le kell vágni. A fej le­vágásával szükségszerűen adódó hozamveszte­ség 10—20%. Krómot tartalmazó csillapítatlan vagy félig csillapított acélok mind ez ideig nem ismerete­sek. Sőt, csillapítatlan vagy félig csillapított acélok gyártásánál mind ez ideig az volt a tö­rekvés, hogy a késztermék krómtartalmát 0,1% alatt, célszerűen 0,05% alatt tartsák. Az volt ugyanis a vélemény, hogy nagyobb krómtartal­mak nemcsak az öntést nehezítik meg, hanem az acél technológiai tulajdonságait, különösen alakíthatóságát is kedvezőtlenül befolyásolják. A szakmai körök e felfogása arra vezethető vissza, hogy a kohászati magatartás szempont­jából a króm és a foszfor igen hasonlók egy­máshoz. Amint az acélműves számára mintegy szabály, hogy körülbelül 0,1 százaléknál na­gyobb foszfortartalom nem engedhető meg, ugyanúgy megfelelő krómtartalmat is megen­gedhetetlennek tartottak. Ezzel szemben azt találtuk, hogy a találmány szerinti összetételű 0,10—0,40%, különösen 0,15—0,30% krómtartalmú acél csillapítatlanul vagy félig csillapítottan öntve a technológiai tulajdonságok szempontjából nemcsak mentes a várt hátrányoktól, hanem fontos alkalmazási 152031

Next

/
Oldalképek
Tartalom