152013. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás függőkötélpályák üzemeltetéséhez és ehhez való berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. VIII. 21. (MA—1270) Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 152013 Szabadalmi osztály: 20 a 2—17 Nemzetközi osztály: B 61 b Decimái osztályozás: Makray Péter művezető, Padragkút, Hullám István gépészmérnök, Ajka, Takács Imre gépészmérnök, Ajka, Havasi Károly technikus, Ajka Üzemeljárás függőkötélpályák üzemeltetéséhez és ehhez való berendezés i A függőkötélpályák tartókötelei a pályahosz­szúságtól és viszonyoktól függően egy vagy több kötélszakaszból, illetve feszített szakasz­ból vannak összeállítva. A tartókötél egy feszí­tett szakaszon belül is általában több kötél- 5 darabból áll, melyek karmantyúval vannak összekötve. A feszített szakasz tartókötelének egyik vége a lehorgonyzó műben végződik, ahol kicsúszás ellen végkarmantyúval van rögzítve, a másik vége viszont a feszítőműnél levő átme- 10 neti karmantyúban végződik. Az átmeneti kar­mantyú másik feléhez lazább szerkezetű és hajlékonyabb feszítőkötél csatlakozik, melynek vége súllyal van leterhelve. A kifeszített tartó­kötél a pálya mentén szükséges számú helyen 15 alá van támasztva és a pálya kocsik az így kifeszített és alátámasztott tartókötélen gördül­nek, minek folytán a kötél felülete kopásnak van kitéve. Űj kötél beépítése után az üzemelési idő első 20 szakaszában — ami néhány hónap — a kötél­ben elkerülhetetlenül bennmaradó belső fe­szültségek hatására a tartókötél helyenként ten­gelye körül elfordul, minekfolytán a kötélben levő feszültségek és az alátámasztási helyeken 25 ébredő súrlódó erők kiegyenlítődnek. Ezután a tartókötél körforgás tekintetében megnyugszik és a továbbiakban csak hosszirányban mozog a hőmérséklet és terhelés változásának függvé­nyében. S0 A fentiek figyelembevételével, a tartókötél tapasztalat szerint a beépítéstől — lecserélésig terjedő időben általában körforgás nélkül üze­mel, ezért felületének csak egy részén kopik meg, aminek következtében a kötéldarabokat a karmantyú végeknél jelentkező nagyobb mér­tékű kopás miatt gyakran át kell karmantyúzni és a helyenként erősen megkopott kötélrészeket is gyakran kell kicserélni. Mivel a kötélkopás nagyon sok tényező függvénye (pályavonal ve­zetése, méretezés biztonsága, terhelés mértéke, üzemelési mód karbantartás stb.), így gyakorla­tilag az átkarmantyúzási időköz 0,5—3 év kö­zött igen változó, ugyanígy a kötélcserék idő­közei is szélsőségesek, vagyis a hordkötelek élettartama néhány hónaptól 5—6 évig terjed. A találmány oly üzemeljárás, melynek alkal­mazásával a függőkötélpályák tartóköteleinek élettartama, ill. használati időtartama jelentős mértékben, sőt többszörösen megnövelhető. A találmány szerint a tartókötél csillehordozó pa­lástfelületét időközönként változtatjuk úgy, hogy a csillék futóműve által okozott koptató ifón.vbevételt a tartókötél elforgatásával a kö­télpalást más felületeire visszük át, mely el­járásunk eredményeképpen a kopás mértéke egyenletesen oszlik meg a kötél egész felüle­tén. A cél elérése és az eljárás megvalósításakép­pen a találmány szerint a függő kötélpálya egy-152013

Next

/
Oldalképek
Tartalom