152007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos szigetelő csőszövetek szigetelőrétegének folyamatos üzemű felvitelére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. X. 05, (LI—150) Közzététel napja: 1964. XI. 23. Megjelent: 1965. XII. 01. 2007 Szabadalmi osztály: 21 e 1—19 Nemzetközi osztály: H 02 g .Decimal osztályozás: Ligethy László vegyészmérnök, Szőcs Gyula villamosmérnök, Budapest Eljárás és berendezés elektromos szigetelő csőszövetek szigetelőrétegének folyamatos üzemű felvitelére Ismeretes, hogy az elektromos iparban állandóan növekvő igény mutatkozik az ún. szigetelő csőszövetek iránt, amelyeket főleg az erős-, áramú és híradástechnikai készülékekben csatlakozások szigetelésére használnak fel, mivel a vékonyfalú szigetelő csőszövetek lehetővé teszik különböző villamos berendezések térfogatának,- helyigényeknek és ezáltal költségeinek csökkentését. Az is köztudomású, hogy ezekre a célokra újabban extrudált műanyagcsöveket is alkalmaznak, azonban ezek felhasználását erősen korlátozza a műanyagcsövek hőállósága, mechanikai szilárdsága, vízfelvételi tulajdonsága, illetve ezen tulajdonságok javítását célzó megnövelt falvastagság. Lényegében ennek tudható be, hogy az extrudált műanyagcsövek nemhogy csökkentenék a szigetelő tulajdonságú csőszövetek iránti keresletet, hanem ellenkezőleg •— főleg azokon az alkalmazási területeken, ahol a hőállóság is fontos — az igények ugrásszerűen emelkednek. Ez ideig a szigetelő csőszöveteket szakaszosan gyártották, mely eljárás szerint a viszkóz műselyem alapanyagú csőszövetet kb. 1,3 m-es darabokra vágják. Az így feldarabolt csőszövetet ezután a cső alakzat elérése érdekében fém magra húzzák fel és híg enyves vízzel kezelik, amit körkeresztmetszetű fűtött profilú vasalóval beszárítanak, illetve a vasalással a csőszöve-10 15 20 25 30 déket a mag alakzatának megfelelően annyira rögzítik, hogy az a további kezelések — szigetelőréteg felvitele alatt — alaktartó marad. Az ily módon rögzített alakú csőszövet darabokból a magot kihúzzák, lakkozzák és keretekbe rögzítik, és egymást követő többszöri, 4—8-szori ismételt szigetelő anyagot tartalmazó oldatba, illetve diszperzióba való bemártással és közbevetett szárítással szigetelőréteggel látják el. Végső szárítás után a keretből kiszedik és kb. 1 méteres darabokra leszabják, mivel a végek a fenti technológia miatt nem használhatók. Csőszövetek szigetelőrétegének felviteli, gyártási problémájának műszaki magyarázata abban keresendő, hogy a körszövőgépekről lekerült és összelapított csőszövedéket oly módon kell kezelni, hogy az végső csőalakzatát még a szigetelőréteg felvitele előtt, vagy azzal egy időben nyerje el. Az ismertetett szakaszos eljárásnál az alapanyagul választott viszkóz, illetve regenerált cellulózféleségek azon tulajdonságát használják ki, hogy ezek az anyagok nedves vasalás hatására bizonyos — a feldolgozási technológia alatt még elegendő — alaktartósságot nyernek. Egyéb alapanyagoknál, így pl. üvegszálaknái ez az alakra való ideiglenes rögzítés nem alkalmazható, sőt a merevítő telítések sem jártak sikerrel, mivel ez a szál gyakorlatilag nem nedvesedik. Ennek tudható be, hogy az eddig megismert szakaszos eljárások úgyszól-152007