151840. lajstromszámú szabadalom • Tárcsaáskapcsoló
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. XI. 18. Közzététel napja: 1964. VIII. 23. •Megjelent: 1965. X. 01. (OA—270) 151840 Szabadalmi osztály: 21 c, 28—53 . Nemzetközi os \il y: H 02 c Deoimál osztályozás: Feltalálók.: Gombás Sándor technikus és Frey Zoltán műszerész, budapesti lakosok Tulajdonos: Óragyár, Budapest Táresáskapcsoló Á találmány megbízható és hosszú élettartamú tárcsáskapcsoló, gyengeáramú áramkörök részére. A tárcsás kapcsolók gyengeáramú áramkörök kapcsolására már ismeretesek. Ilyen kapcsolók S csúszóérlntkezŐknek előírt osztástávolságon belüli beállását biztosító arretáló szerkezetből, valamint éhhez kapcsolódó, kapcsolótárésán elrendezett álló és ezekhez rugalmasan illeszthető mozgó érintkezőkből vannak kialakítva. A fent 10 ismertetett táfcsáskapcsölók különböző típusai közötti eltérés a szerkezeti elemek kialakítása.-; ban Vagy a felhasznált anyagok különbözőségében rejlik, Az ismert tárösáskapösöló típusok arretáló 15 szerkezeténél á2 áíretáláshoz szükséges forgatónyomaték nagysága az arretáló rúgó élőíesdtésétől függött. Az előfeszítést a rúgó beszerelése előtt annak meghajlításával állították be. A felhasznált rtlgoanyag eltérő keménysége, illetve 20 rugalmassága és a hajlítás technológiája k'tílöxK böző nagyságú előfeszítést eredményezett, ami az arretálószerkezet gyakori meghibásodásához vezetett. Az arretáló rugó rögzítését az ismert megoldásoknál úgy végezték, hogy a tengelyen 25 célszerű helyen két párhuzamos lapmarás volt kialakítva. A marás helyén a tengely átmérője nagyobb volt. Az ily módon kialakított, tengelyre szorosan illeszkedő ütközőt helyeztek, amelynek kiemelkedésére az arretáló rugót rá- 30 helyezték és a két alkatrészt egymásihoz rögzítették. Az utóbb leírt mechanikai kialakítás nem bizonyult elég stabilnak, a rugóanyag hamar kifáradt, minek következtében meghibáso^ dott és ezért az egész tárcsásfcapcsol.ó foapeso^ lási száma Viszonylag kiesi volt. A kapcsoló tárésasíköknál a mozgó-ériiítfcéző rugója (a keferugó) a megengedett ohmos át* meneti ellenállást biztosító érintkezés céljából előhajlítással volt feszítve. A mozgóéritttkező rugójának előfeszítése a rugó anyagától függően, illetve az anyagkifáradás következtében( viszonylag rövid idő alatt elveszítette a gyárfáskor beállított ériritkezőnyomás nagyságát. A kápcsolótárcsásíköfcíiál említett hiányosságot még fokozta az ismert csúszóéríntkéző kiképzési amely szerint azt kétszer SÖ^-ban hajlították rá az álló érintkezők síkjára. Anyagkifáradás miatt a keferugók gyakran eltörtek. Sokszor előfordult, hogy a tárcsás kapcsolók átkapcsolásakor az átmeneti ellenállás miatt bizonytalan kapcsolások jöttek létre. Az említett hibákat a több síkban elrendezett tárcsáskapcsolóknál még az is fokozta, hogy a kapcsolótáresában elhelyezett keferugók ereje nagyobb volt az arretáló rugók erejénél, ez pedig az arretálást, illetőleg az érintkezések bizonytalanságát vonta maga. után. • A találmány célja olyan táresáskapcsoló ki-' 151540
