151812. lajstromszámú szabadalom • Üreges, rugalmas porozus tartóváz földnélküli növénytermesztéshez
o MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. X. 12. (EA—43) Közzététel napja: 1964. VIII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151812 Szabadalmi osztály: 45 f 31/00 Nemzetközi osztály: Afllg 31/00 Decimái osztályozás: B'el találó: Dr. Friedrich Bergmann botanikus tanár, Potsdam—Babelsberg Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Elastonwerk, Saller & Co. KG., íriedrichroda, Német Demokratikus Köztársaság Üreges rugalmas porózus tartóváz földnélküli növénytermesztéshez 1 A találmány növényeknek tápoldattal és föld nélkül történő termesztésére vagy tenyésztésére vonatkozik, mely eljárásnál a felhasznált növényi szubsztrátum rnűanyagrudaeskák- , ból áll. 5 A hidrokultúra céljaira eddig már több különböző hordozóanyagot vagy szubsztrátumot javasoltak, amelyek közül a 'közönséges durva kvarckavicsot könnyű beszerezhetősége miatt »10 még ma is sok helyen használják. Erre a célra egyébként különösebben alkalmasak azdk a .szubsztrátumok, amelyek egyes részeik porozitása folytán, nagyjában úgy mint az a morzsalékos érett szántóföldnél is tapasztalható, 15 kapilláris hatást fejtenek ki, Ez azt jelenti, hogy ezek az anyagok vizet vagy tápoldatokat szívnak fel, és ezeket magukban is tartják. A természetben is találhatók ilyen anyagok, így pl. megemlítendő a fehér tőzeg, amely több kü- 20 lönböző minőségben és különböző /lelőhelyekről szállítva használható a növénytermesztés- :. nél, továbbát a habfcő-kavics és közepes szemnagyságú láva,. ha eléggé lyukacsos, továbbá a viszonylag nagy darabokból álló, lemezeit 25 vermikulit. Használhatók azonban erre a célra mesterséges tenmékek vagy ipari hulladékanyagok is, így pl.: a műgyantahab, megfelelő nagyságú darabokból álló magasolvasztó-sálák, és téglatörmelé1 ' is, mert ezek az anyagok go porozitásúknál fogva felhasználhatók bizonyos hidrokultúrafchoz. " Fontos azonban annak megmelítése, hogy egy hordozóanyag vagy szubsztrátum. értékét csupán egyes részeinek porozitása alapján nem lehet megítélni. A technika mostani állása szerint legmagasabb szintűnek vagyis legfejlettebbnek szokták tekinteni az ásványkultúrának is nevezett hidroponik-'eljárast, melynek tényleg, számotttevő teljesítménye azon alapszik, hogy a tápöldatot gyakori váltással hol duzzasztja, hol pegig leengedi; ennél az eljárásnál tehát eleve biztos, hogy a szubsztrátum szívóképességére nincs szükség és ha a tápoldatot állandóan duzzasztjuk is, használhatunk olyan anyagokat vagy részecskéket, amelyek ismert módon tömörek, vagyis legkevésbé sem porózusak. Ilyen anyagok pl.: a kvarekavics, tömör műanyag-dara'bok vagy tömbök, granulált vagy másként szemcsés, golyókból vagy hengerekből álló műanyag vagy más efféle anyagok. Eddig legtöbbször figyelmen kívül hagyták azt a körülményt, hogy a föld nélküli növénykultúrákhoz használt szubsztrátum értékének megítélése még egy fontos körülménytől függ. Mikor ugyanis a kultúrához használt edénybe vagy tartályba a hordozószusztrátumot beöntjük, vagy betöltjük, akkor az egyes részeknek olyképp kell egymással kapcsolódniuk, hogy közöttük viszonylag nagyobb mennyiségű és 151.812
