151779. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olaj- és gázkutak termelésének növelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNY» IUVA1AL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. VII. 18. (OA—259; Közzététel napja: 1964. VII. 23. Megjelent: 1965. X. 01. 151779 Szabadalmi osztály; 5 a 1—19 Nemzetközi osztály: E 21 b Decimái osztályozás: Feltalálók: Rácz Dániel, olajmérnök, Kiss László, bányamérnök, Lőrincz Jánosné, olajmérnök, Haraszti Endre, vegyészmérnök, Molnár Jenő, vegyészmérnök Tulajdonos: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Budapest Eljárás olaj- és gázkutak termelésének növelésére Az olaj- és gázkutak lemélyítése során a tárolórétegek a kútkörüli zónában elszennyeződnek. Az elszennyeződést az öblítő-folyadékból (fúrózagyból) á kútkörüli zónába bekerülő mechahikai szennyező anyagok és a rétégfőlyadéktól eltérő tulajdonságokkal rendelkező „szüredékeknek" a kőzetre gyakorolt káros felületi és kolloidkémiai hatásai idézik ölő. A fúrás befejeztével, ä kutak termelésbe állítása után az elszennyeződés fokozódik az alábbi okokból kifolyólag: Az olajkutak részleges elvizesedése a kút1 » körüli zónában emulzió-képződéssel jár, mért a. víz és az olaj intenzíven keveredik. Az emulzió a pórusokat részben vagy teljesen eltömi. Az emulzió stabilizálódását elősegítik a réteg távolabbi részéből szűrődő finomszemű kőzetszemcsék. A kutak javításánál, karbantartásánál, új rétegek termelésbe állításánál a kútkörüli zónába mechanikai szennyezőanyagok és a rétegfolyadékoktól eltérő tulajdonsággal rendelkező folyadék kerül, ez emulzió-képződéssel és káros felületi, kolloidkémiai folyamattal jár. Rétegrepesztésnél és egyéb rétegkezelési munkálatoknál a kedvező hatások mellett káros tömedékelő hatások is jelentkeznek (pl. rétegrepesztésnél a nagy viszkozitású repesztő és homokhordozó folyadék a repedés körül a póruso-10 15 20 25 30 kat eltömi, savazásoknál a csapadékképződés rontja a hatásosságot). Az utóbbi időben a kutak hozamának növelésére felületaktív anyagos rétegkezelési módszert is alkalmaztak. Ezeknél a módszereknél a felületaktív anyagot a rétegolajba keverik. Az oldatnak azonban csak a kimosó hatását sikerült előnyösen kihasználni, s viszonylag rövid ideig tartó termelésnövekedést kaptak. A találmány célja olyan eljárás megalkotása, amellyel a kútkörüli szennyeződést megszüntetjük, annak újraképződés! lehetőségét megakadályozzuk, a hasznos fázisra (olaj, gáz) vonatkozó kútkörüli .áteresztőképességet megnöveljük. Ezzel a komplex hatással az olaj- és gázkutak hozamát tartósan megnöveljük, csökkentjük a termeivény vízszázalékát. A találmány szerint felületaktív anyagként olyan zsírsav-polietilénglikolésztert alkalmazunk, amelyben a polietilén csoport polimerizációfoka 6—-18 nagyságrendű, a zsírsav szénatomjainak száma pedig előnyösen 14—18. Ezt a vegyületet 180—270 C° forráspontú kozéppárlatban (petróleum) olyan töménységben oldjuk, amely a legtökéletesebb rétegbeni emulzióbontást, a póruscsatornák megtisztítását, víznek a kőzetfalról való leválasztását (hidrofobizálást) eredményezi. A gyakorlatban általában 0,1—0,2 súlyszázalék koncentráció bizonyult a legjobbnak. 151779
