151726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos aminok aminoalkilezésére

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. IX. 18. (RO—345) Franciaországi elsőbbsége: 1963. I. 14. és 1963. VII. 03. Közzététel napja: 1964. V. 23. Megjelent: 1965. IX. 01. 151726 Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 d4 Decimái osztályozás: Feltaláló: Robert Jacques Georges vegyészmérnök, Sceaux, Franciaország Tulajdonos: RHONE-POULENC S. A. cég, Paris, Franciaország Eljárás heterociklusos aminők aminoalkilezésére A találmány tárgyát új eljárás képezi amino­alkilláncnak heterociklusos szekundér aminők nitrogénatomjára történő bevitelére. A heterociklusos, nitrogénatomon helyettesí­tett szekundér aminők, amelyek előállítására a találmány szerinti eljárás alkalmazható, a csa­tolt rajz szerinti (I) általános képlettel jelle­mezhetők; e képletben A egy kétvegyértékű, egyenes vagy elágazó szénláncú, telített, 2—6 szénatomot tartalmazó szénhidrogén-gyököt kép­visel, amely olyan szerkezetű, hogy a hetero­ciklusos amin nitrogénatomját és a -asr Rí R2 csoport nitrogénatomját egyenes láncban leg­alább 2 szénatom választja el egymástól, R hidrogénatomot, halogénatomot, alkilgyököt, halogénezett al'kil-, pl. trifluormetil-gyököt, alk­oxi-, alkiltio-, acil-, metánszulfonil-, dimetil­szulfamoil- vagy ciano-gyököt jelent, Rt és R2 pedig alkilgyököket képviselnek, vagy pedig a hozzájuk kapcsolódó nitrogénatommal együtt egy öt- vagy hattagú heterociklusos gyököt, pl. pirrolidino-, piperidino-, morfolino- vagy N­-alkil-piperazino-gyököt képeznek, míg X kén-10 15 20 25 30 atom, etilén-, vinilén-, trimetilén- vagy tia­etilén-csoportot jelenthet. A fenti meghatározá­sokban helyettesítőként vagy helyettesítők ré­szeiként szereplő alkilgyökök előnyösen 1—3 szénatomot tartalmazhatnak. Ismeretes már, hogy az :(I) általános képlet fentebbi meghatározásának megfelelő vegyüle­tek, valamint ezeknek addíciós sói és kvaternár ammóniumszármazékai értékes gyógyászati tu­lajdonságokkal rendelkeznek. Az (ÍI) általános képletnek megfelelő vegyü­letek a klasszikus előállítási módszer szerint oly módon állíthatók elő, hogy valamely, a csa­tolt rajz szerinti (II) általános képletnek meg­felelő reakcióképes észtert — e képletben A, Rí és R2 jelentése megegyezik a fentebbi meg­határozás szerintivel, míg Z valamely reakció­képes észter-maradékot, pl. halogénatomot, kén­sav- vagy szulfonsavészter-maradékot képvisel — valamely, a csatolt rajz szerinti i(III) általá­nos képletnek megfelelő heterociklusos amin­nal — e képletben R és X jelentése megegye­zik a fentebbi meghatározás szerintivel — rea­gáltatnak valamely erősen bázisos kondenzáló­szer, előnyösen nátriumamid jelenlétében. Ezt a reakciót a gyakorlatban mindig valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves hígító­szer, különösen valamely egygyűrűs aromás szénhidrogén jelenlétében folytatják le. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletnek 151726

Next

/
Oldalképek
Tartalom