151489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az alfa-merkapto-karbonsavak új származékainak előállítására

MAGYAR NEPKÖZTÄKSASÄG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1963. III. 08. Svájci elsőbbsége: 1962. III. 09. Közzététel napja: 1964. II. 22. Megjelent: 1965. VII. 01. (GE—465) 151489 Szabadalmi osztály: 12 o 23—24 Nemzetközi osztály: C 07 c5 Decimái osztályozás: Feltaláló: Dr. Häfliger Franz vegyész, Basel Tulajdonos: J. R. Geigy A.G. rég, Basel, Svájc Eljárás az alfa-merkapto-karbonsavak új származékainak előállítására 1 A találmány tárgyát az alfa-merkapto-kar-, bonsavak olyan új származékainak előállítása képezi, amelyek egyrészt értékes közbenső ter­mékek más vegyületek szintéziséhez, másrészt maguk is érdekes biológiai tulajdonságokkal 5 rendelkeznek, Eddig nem voltak ismeretesek az alfa-mer­kapto-karbonsavaknak a csatolt rajz szerinti (I) általános képletű származékai; e képletben: Rx hidrogénatomot, alifás, cikloalifás, aromás 10 vagy aralifás gyököt, R2 hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkil­gyököt és R3 rövidszénláncú alkilgyököt, hidrogénatomot, valamely egy vegyértékű kationt vagy vala- 15 mely több végy értékű kation egy normál­. -ekvivalensét jelenti. Azt találtuk, hogy az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy valamely, a (II) általános képletnek meg- 20 felelő hidroxil-vegyület — amelyben R3' rövid­szénláncú alkilgyököt jelent, míg Rx és R 2 je­lentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — reakcióképes észterét az 1-ada- , mantán-tiol valamely reakcióképes sójával hoz- 25 zuk reakcióba és kívánt esetben az így kapott (alfa-adamant-l-il-tio)-karbonsav-alkilésztert hidrolízis útján a megfelelő szabad savvá, ill. ennek sójává alakítjuk és kívánt esetben a szabad savat, ill. annak sóját valamely más ,30 szervetlen vagy szerves bázissal képezett sóvá alakítjuk át. A (II) általános képletnek megfelelő vegyüle­tek reakcióképes észtereinek példáiként a meg­felelő bromidok, kloridok, metánszulfonsav- és p-toluolszulfonsav-észterek említhetők. Az 1-adamantán-tiol reakcióképes sóiként fő­ként az adott esetben „in situ" képezett alkáli­fémsók, ezüstsö, ólom(II)-só és a higanysók al­kalmazhatók. A reakciót pl. valamely erre alkalmas szervés oldószer, mint dietilénglikol-dimetiléter jelenlé­tében, melegítéssel és célszerűen levegő kizárá­sával folytathatjuk le. A hidrolízis pl. alkanolos alkálilúggal történő melegítés útján, vagy pedig savas közegben, pl, vizesalkanolos sósavoldatban történhet. A kiíndulóanyagként felhasználásra kerülő 1-adamantán-tiol pl. oly módon állítható elő, hogy az ismert 1-bróm-adamantánt jégecet és brómhidrogénsav elegyében tiokarbamiddal for­raljuk, majd az így kapott 1-adamantil-izotiuró­niümbromidot pl. közepes mértékben hígított nátronlúggal hidrolizáljuk. Az 1-adamantil-izo­tiuróniumbromid előállítható továbbá pl. az ismert 1-adamantol tiokarbamiddal és bróm­hidrogénsawal való reagáltatás útján is. Az (I) általános képletű vegyületek körébe eső rövidszénláncú alkilészterek előállíthatók oly módon is, hogy valamely, a csatolt rajz sze-151489

Next

/
Oldalképek
Tartalom