151479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-nitro-furfuroldiacetát ipari előállítására

MAGTAB N©PKÖS5?Á«8£ft*fi ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés, napja: 1963. VII. 31. Közzététel napja: 1064. II. 22. Megjelent: 1965. VII. 01. (01^459) 151479 Szabadalmi osztály: 12 q 14—31 jfemzetkö$ osztály: G ©7 dr Decimái osztályozás: Mtaláió: t4& G#a vtegyészmérriök, Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás 5-nitrorfurfüTOldiacetát ipari előállítására i Ismeretes, hogy az 5-nitro-furfuroldiacetát hasznos közbenső termék egyéb, a gyógyászatban alkalmazható —=• pl. antibakteriális hatású •—• furánszár-mazékok előállításánál '(.pl. 1.095.834 sz. német szab.). Laboratóriumi méretben (J. 5 Am. Ghem. Soc. 52, 1930. 2250 és 4165) furi'urol, füstölgő salétromsav és ecetsavanhidrid reagáltatásával a furfurolra számított 33%-os kitermeléssel írták le a termék előállítását. Későbbi eljárások magasabb kitenmelésekről szá- 10 mólnak be furfurolnak salétromsav, ecetsavanhidrid és tíiklörecetsavanhidrid elegyével {C.A. 1961. 24.790 i. Kitermelés: 83%) vagy ecetsavanhidrid és salétromsav elegyével (CA, 1960. 8850 g; Kitermelés 72%) illetőleg salétromsav, 15 ecetsavanhidrid és ecetsav elegyével (C.A. 1961. 11-050 c. kitermelés: 70%) való nitrálásával. Valamennyi fentemlítet eljárás megegyezik abban, hogy a furfurol acetilezéséhez szükséges ecetsavanhidrid mennyiségnek mintegy tizsze- 20 rését alkalmazzák a reakcióhoz. Ennek oka az, hogy az ecetsavanhidrid és salétromsav keverékeként keletkező nitráló elegy — az acetilnitrát — igen robbanásveszélyes és ezért nagyobb mennyiségben csak nagy mennyiségű 25 ecetsavanhidriddel hígítva alkalmazható. Így, bár a reagenciák és az oldószerként alkalmazott eeetsavanhidrid mennyisége az egyes eljárásoknál változó, valamennyi ismert eljárás ecetsavanhidridre vonatkoztatott kitermelése 30 igen alacsony. így pl. a Chem. Abstr. 1953/ 5967 c-ben referált japán szabadalom esetében 14,7%, a Chem. Abstr. 1956/5758 i. alatt referált eljárásnál 10%, a Chem. Abstr. 1958/4692 k-ban referált eljárásnál 19,9%, a 7-97.961 sz. brit szabadalom szerint 27,4%-os az ecetsavanhidridre vonatkoztatott kitermelés. A kátrányos melléktermékek miatt a regenerálás nem kifizetődő. A fent vázolt eljárások további hátránya, hogy nagyobb ipari méretek esetén a nagy mennyiségű acetünitrát lényegében robbanóelegyet alkot, amely csupán kevésbé veszélyes az ecetsavanhidrid nagy feleslege miatt, azonban korántsem üzembiztos és tapasztalataink szerint is könnyen vezethet robbanáshoz. Ez a veszély akkor is fennáll, ha az adagolás sorrendjét megváltoztatják, pl. a salétromsavnak a furfurol ecetsavanhidrides oldatába való adagolásával. Azt találtuk, hogy az ismert eljárásoknál lényegesen jobb kitermeléssel, üzembiztosan valósíthatjuk meg 5-nitro-furfürildiacetát előállítását ipari méretekben, furfurolnak ecetsavanhidrid jelenlétében salétromsavval való nitrálásával, ha a furfurolra számított sztöchiometrikus mennyiségű ecetsavanhidrid'ből, katalitikus mennyiségű kénsavból, vízből és salétromsavból nitrálóágyat készítünk, amelyben a salétromsav mennyisége a nitrálóágy mennyisé-151479