151467. lajstromszámú szabadalom • Impulzusgenerátor, vezérelhető sűrűségű (impulzusfrekvenciamodulált) impulzussorozat előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. II. 27. Közzététel napja: 1964. I. 25. Megjelent: 1965. VII. 01. (TI—112) 151467 Szabadalmi osztály: 21 a1

36 Nemzetközi osztály: H 03kf2/£Z Decimái osztályozás: Tfirst Gyula oki. villamosmérnök, Budapest Impulzusgenerátor, vezérelhető sűrűségű (impulzusfrekvenciamodulált) impulzussorozat előállítására A találmány szerinti villamos kapcsolás vezérelhető sűrűségű impulzussorozat előállítására szolgál, különösen mágneses hangszalagra való felvétel, valamint villamos feszültséggé átalakítható jelek idő szerinti integrálása céljából. ' Villamos jelek impulzusfrekvencia-modulációjára — aminek lényege az, hogy elő kell állítani egy impulzussorozatot, aminek pillanatnyi frekvenciája arányos a vezérlő jel pillanatnyi értékével —, igen sok kapcsolás ismeretes. A gáztriódás megoldások esetében elektroncső, — többnyire pentóda — a vezérlő feszültséggel arányos árammal tölt egy kondenzátort. A kondenzátorral párhuzamosan van csatolva egy gáztöltésű trióda, ún. „thyrátroncső" anódja és katódja. A gáztrióda rácsa a tápáramforráshoz képest meghatározott nagyságú feszültségre van beállítva. Ha a kondenzátor feszültségének növekedése következtében a gáztrióda katód- és rácspontja közötti feszültség eléri a gyújtási feszültségértéket, a gáztrióda kisüti a kondenzátort, s kisütés befejeződése és a deionizációs idő eltelte után a gáztrióda' lezár és a kondenzátor újra töltődhet. A kapcsolás hátrányos tulajdonságai közé kell sorolni, hogy csak kb. maximum 50 kHz-ig üzembiztos a deionizációs idő miatt, továbbá a gyújtási feszültség bizonytalanságát. A vákuumcsöves megoldások egy jellegzetes 10 15 20 25 30 típusánál a töltődő kondenzátorral párhuzamosan anódellenállással ellátott kisütő elektroncső van kötve, amelynek rácsa egy — a saját anódjáról kondenzátoron keresztül vezérelt, de egyenáramúlag fix rácsfeszültségű, anódellen-állással rendelkező — harmadik elektroncső anódpontjára csatlakozik. Ennél a kapcsolásnál a kisütési időt jelentősen megnöveli a kisütő cső és a harmadik cső anódellenállása, amely csökkentésének a konstrukciós kialakítás •— a kisütési határfeszültség pontossága szempontjából — erősen határt szab. Másik lényeges hibája az, hogy a kisülés halmozódása szempontjából csak a kisülés megindulásakor ' van szerepe a kisütő- és a harmadik cső alkotta pozitív visszacsatolt rendszernek, mivel a kisütő cső anódellenállásán a kisülés megindulásakor megjelenő feszültségugrás fokozatosan lecsökken a kondenzátor kisülésével. Továbbá a kisütő cső anódja és a harmadik cső rácsa közötti RC— jellegű csatolás miatt a visszabillenés a vezérlőjel függvénye lesz. Az egyik legkorszerűbbnek ismert — ún. „hárompentódás" megoldásból kifejlesztett precíziós — feszültséggel vezérelhető impulzusgenerátor (Dr. Szabó Nándor: „Egyszerű elektroncsöves számoló áramkörök" 120. old. 9.10 ábra) hiányosságát képezi, hogy a segédpentóda katódellenállása miatt a szakaszosán töltődő és folyamatosan ürülő kondenzátor pozitivabb 151467