151260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxadiazolszármazékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. III. 22. (Cl—437) Közzététel napja: 1963. X. 23. Megjelent: 1965. V. 01. Szabadalmi osztály: 12 p 1—5 Nemzetközi osztály: C 07 d4 Decimái osztályozás: Feltalálók; Dr. Harsányi Kálmán, 40%, Korbonits Dezső, 10%, Malyáta Tlona, 10%. vegyészmérnökök, Kiss Pál, 10%, vegyésztechnikus, Erdélyi Ilona, 15%. gyógyszerész, dr. Tardos László, 10%, dr. Leszkovszky György, 5%, orvosok, Budapest Tulajdonos: CHÍNOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Bt., Budapest Eljárás oxadiazolszármazékok előállítására 1,2,4-oxadiazolszármazékok előállítására több módszer ismeretes. Így leírták amidoximok ész­tereinek pirrolízisét, az észter olvadáspontja fölötti hőmérsékleten ömledékben [Ber. 20, 226 (1887); Ber. 22, 2456 (1889)]. Ismeretes továbbá amidoximok észtereinek oldószer jelenlétében való gyűrűzárása. A reakcióhoz vízmegkötésre ecetsavanhidrides, vagy a keletkező víz ki­desztillálására pl. toluolos oldószert alkalmaz­nak. Az 1097 998 sz. közzétett német szaba­dalmi bejelentés ez utóbbi módszert összekap­csolja a rendszerbe vitt szekunder aminnak az omega halogén-acil-amidoximon lejátszódó szubsztituciós reakciójával. Az észterek gyűrű­zárását savas vagy bázikus reagensek (kénsav, nátriumhidroxid) hozzáadásával is elősegítik. További módszer oxadiazol vegyületek szin­tézise amidoximból savkloriddal vagy savanhid­riddel melegítéssel. Ismeretes továbbá acetecet­észter és amidoxim reakciója toluolos közeg­ben, a reakcióban felszabaduló alkohol és víz azeotróp desztilláciő jávai (Bull. Soc. Chim. Belg., 56, 339, 1947). Azt találtuk, hogy igen jó kitermeléssel, ill. nagy tisztaságban állíthatunk elő I képletű 1,2,4-oxadiazolszármazékokat. ha II képletű amidoximokat III képletű észterekkel reagál­tatunk alkáli alkoholét vagy földalkálialkoholát jelenlétében (ahol a képletekben A és B jelen­tése egyforma vagy különböző hidrogén-, hid­roxil-, vagy szerves gyök). 10 15 20 25 30 A reakciót előnyösen 50—120 C° hőmérsék­leten végezzük el alkoholok jelenlétében. A reakcióhoz 0,1—2,0 mól, előnyösen 1 mól al­kálialkoholátot vagy ennek megfelelő földalkáli­alkoholátot alkalmazunk, az amidoximra szá­mítva. A III képletű észtert az amidoximra számítva 0,1—1,5 mól feleslegben célszerű al­kalmazni. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint a reakciót a reagensek alko­holos oldatának forralásával valósítjuk meg. Eljárásunkkal előnyösen állíthatunk elő olyan oxadiazolszármazékokat is, amelyek az A és/vagy B csoportban bázikus jellegű szub­sztituenseket tartalmaznak. A reakcióelegy feldolgozása a keletkezett termék fizikai tulajdonságaitól függően külön­féle eljárásokkal valósítható meg. Vizes alko­holban rosszul oldódó termék esetében a re­akcióelegy vizes hígításával leválaszthatjuk a terméket. Más módszer szerint az oldószert ledesztilláljuk és a maradékot vízben vesszük fel. Az 5-hidroxi-l,2,4-oxadiazol-vegyületek al­kalikus oldatban feloldódnak és a vizes oldat savanyításával kinyerhetők. Bizonyos termékek esetében a reakciótermék olajos formában elkülönül, ha a reakcióélegyet, kívánt esetben alkoholmentesítés után, vízzel hígítjuk. Ez esetben a termék kinyerése oldó­szeres kirázással és az oldószer lehajtásaval valósítható,- meg. Bázikus szubsztituenst tartal­mazó 1,2,4-oxadiazolszármazékokat ásványi, 151260

Next

/
Oldalképek
Tartalom