151252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék metamorf kőszenek kontakt átalakulás folytán bekövetkezett minőségváltozásának a helyszínen (a széntelepen) történő vizsgálatára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1963. V. 07. Közzététel napja: 1963. X. 23. Megjelent: 1965. V. 01. (BA—1702) 1512§2 Szabadalmi osztály: 42 1 3 Nemzetközi osztály: G 01 n Decimái osztályozás: Feltalálók: Acs Miklós fizikusi, 40%, Budapest, dr. Takács Pál vegyész­mérnök, 20%, Budapest, Illés Sándor bányatechnikus, 15%, Budapest, Kubó Sándor vegyészmérnök, 15%;, Komló, Ács Zoltán vegyész­mérnök, 10%, Komló Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest, és Komlói Szén­bányászati Tröszt, Komló Eljárás és készülék metamorf fekete kőszenek kontakt átalakulás folytán bekövetkezett minőségváltozásának a helyszínen (a széntelepen) történő vizsgálatára Fekete kőszenek kontakt átalakulása követ­keztében létrejött — elsősorban a szénfeldol­gozó ipart és a bányászatot érintő — legfon­tosabb minőségváltozás a szén sülőképességé­ben következik bé. A kontakt metamorfózist szenvedett szenek vagy teljésen elvesztik sülőképességüket, vagy az erősen lecsökken. A kontakt vonal közvetlen. közelében kialakult természetes kokszokat az esetek többségében már a fejtőhelyen könnyen meg lehet különböztetni a kontakt átalakulást nem szenvedett széntől. A természetes fél­kokszok, továbbá a sülőképességüket elvesztett, valamint csökkent sülőképességgel rendelkező kontakt metamorf szénféleségek településének kiterjedt sorát találjuk meg, amelyek azonban a helyszínen nem különböztethetők meg a kon­takt átalakulást nem szenvedett, jól sülő sze­nektől. Kontakt átalakulás következtében csök­kent sülőképességű szenek különfej tése és ke­zelése eddig csak laboratóriumi vizsgálatok (sülőképesség — hamu — nedvesség — illó­anyag meghatározás) alapján volt lehetséges. Az ismert laboratóriumi vizsgálati módszerek egyetlen hátránya, hogy a mintavételtől a mintán végzett elemzések kiértékeléséig eltelt idő alatt a bányaüzemnél a fejtés annyira előrehalad, hogy a laboratóriumi vizsgálati adatok már egy kitermelt szén jellemző ada­tait rögzítik. Ezekből az adatokból bizonyos 10 15 20 25 30 fokig lehet következtetni a továbbiakban fej­tésre kerülő szén minőségére, de ezt erősen megnehezíti az a tény, hogy a kontaktvonal irányával rendszerint nem esnek egybe sem a szén településének irányai,, sem a fejtési irányok. A találmány kiküszöböli e hátrányo­kat. A találmány szerinti és a hazai fekete kő­széntelepeinken kidolgozott eljárás és készülék lehetőséget nyújt arra, hogy a kontakt hatás következtében csökkent, illetve sülőképességü­ket elvesztett szeneket a kontakt átalakulást nem szenvedett szenektől a feltárt, de még ki nem fejtett szénösszetételben a helyszínen mi­nősíteni lehessen. A találmány szerinti eljárás lényege abban áll, hogy a feltárt és kifejtésre még nem került szénösszetételben ellenállásmérő műszerrel, pl. egy hordozható mérőhíddal mérjük a szén vil­lamos ellenállását két, egymástól mindig azo­nos távolságban a szénfalba vert mérő szonda között. A találmány tehát eljárás metamorf fekete kőszenek kontakt átalakulás folytán be­következett minőségváltozásának a helyszínen, azaz a széntelepen történő vizsgálatára, azzal jellemezve, hogy a szén kontakt átalakulásá­nak mértékét a helyszínen, azaz a széntelepen egy meghatározott vizsgálandó szakaszon villa­mos ellenállásmérés végzése és a kiadódó ellenállásértékeknek a széntelep egy jól sülő 151252

Next

/
Oldalképek
Tartalom