151044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőrekeményedő műgyanták papír-, textil- stb. vázanyagra történő folyamatos felvitelére
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1961. XI. 29. Közzététel napja: 1963. III. 22. Megjelent: 1964. X. 31. (KA—929) 151044 Szabadalmi osztály: 39 a Nemzetközi osztály: B 29 g a 5 5 00 Decimal osztályozás: Feltalálók: Both László főmérnök, Nyakas János főmechanikus, Budapest Tulajdonos: Kábel- és Műanyaggyár, Budapest Eljárás hőre keményedő műgyantának papír-, textil- stb. vázanyagra történő folyamatos felvitelére A találmány hőre keményedő műgyantának papír-, textil- stb. vázanyagra történő felvitelére vonatkozik. A hőre keményedő műgyanta réteggel ellátott papír- vagy textilanyagok — pl. papír- vagy textilbakelit lemezek, csövek, rudak stb. — előállítása általában úgy történik, hogy a vázanyagot szeszben oldott műgyanta lakkban kenőgépen itatják, majd szárítóalagútban a szeszt elpárologtatják úgy, hogy csak a műgyanta marad a vázanyagon. Az így elkészített nyersanyagot hidraulikus préseken lemezzé, vagy formára sajtolják. Ennek az eljárásnak nagy hátránya, hogy a műgyanta feloldásához aránylag sok —-1 tonna készáruhoz mintegy 300 kg — szesz szükséges, ami az elpárologtatás révén kárbavész és ezért az eljárást igen költségessé teszi. Emellett a szintén költséges szeszvisszanyerő berendezések használatával is a szesznek csak egyrészét lehet visszanyerni. Szesznélküli, „száraz" eljárás az ismert eljárások között az, amely a szemekké őrölt gyantát forró lemezen fekvő, vagy forró hengereken futó papírra szórja. Ennek az a hátránya, hogy a gyantatartalmat nem lehet pontosan meghatározott határok között tartani, és a műgyanta őrlemény szobahőmérsékleten is rövid idő alatt összeáll. Mivel a gyantaszemcsék nem egyenletesek, a felszórt réteg sem lesz egyenletes, a forró papíron való olvadásuk és keményedésük ugyancsak különböző lesz, üzemi gyártásra alkalmatlan. Próbálkoztak olyan eljárással is, amelyben a konvekciós módon felolvasztott műgyantát a vázanyagra . teljes szélességben kenőhengerrel ~ rákenték, majd a rákent műgyantát utóbb még bepréselték a vázanyagba, ezután az anyagot lehűtötték. Ennek az eljárásnak azonban az a hátránya, hogy a kenéshez aránylag magas hőfokra (160—170 C°-ra) kell melegíteni a műgyantát, amely hőfokon a műgyanta kondenzációs sebessége meglehetősen nagy — a kikeményedési idő vékony rétegben 0,5—1,5 percre tehető — és így a kíbakelizálódás veszélye az eljárás alatt fennáll. Történt kísérlet arra is, hogy a műgyantából előzőleg fóliát képeznek és ezt a fóliát vákuummal a vázanyagra húzatják. A hőre keményedő műgyantákból történő fóliaképzés a gyanták különbözősége miatt, valamint hogy a hő hatására változik a viszkozitása, keménysége és minden tulajdonsága, a fóliaképzőben kondenzálódhat, szélesebb méretben. Az áram-25 lási nehézségek gyanta tisztátalanságok egyenletes rétegű fóliaképzést lehetetlenné teszik. Fentiekkel szemben a jelen találmány olyan és a kísérletezés során igen jól bevált eljárást szolgáltat, amely a fenti hátrányokat kiküszö-30 zölve a hőre keményedő műgyantákat oldószer 10 15 20 151044
