151005. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás xantinszármazékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SXABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1962. X. 29. (AE—137) Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1961. X. 31. Közzététel napja: 1963. VII. 24. Megjelent: 1964. X. 31. 151005 Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközi osztály: C 07 da Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Goldner Herbert vegyész, Radebeul, dr. Dietz Günther vegyész, Dresden és dr. Carstens Ernst vegyész, Radebeul, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Arzneimittelwerk Dresden cég, Radebeul, Német Demokratikus Köztársaság Űj eljárás xantinszármazékok előállítására 1 A találmány eljárás a csatolt rajz 1. ábrája szerinti szerkezetű xantinszármazékok előállítására; az ábrán Ki és R2

hidrogén vagy egyenesláncú, vagy elágazott alkilcsoport, amelynek láncát heteroatomok szakíthatják meg. Rí és R2 más csoportokat, például karbalkoxi, cián és egyéb csoportokat is tartalmazhat. R3 hidrogénatom, vagy esetleg további csoportokkal — például halogén-, hidroxi- vagy aminocsoportokkal szubsztituált-alkil-, cikloalkil-, aril-, aralkil-, hidroxialkil- vagy dialkil-aminoalkilcsoport, ahol az alkilmaradékok a nitrogénatommal is esetleg további heteroatomot tartalmazó gyűrűvé lehetnek zárva; jelenthet továbbá karbalkoxi-, alkilkarbalkoxi-, karbamilvagy alkilkarbamilcsoportot is. A találmány szerinti eljárás nem korlátozódik az R3

maradék itt felsorolt szubsztituenseire, hanem általánosan alkalmazható, úgy, hogy az itt felsoroltaktól eltérő más szubsztituensekkel végzett hasonló átalakítások is a találmány hatálya alá esnek. Az ilyen szerkezetű xantinszármazékokat eddig Traube-féle szintézissel, a 4,5-diaminouracilen keresztül állították elő, melyet megfelelő savszármazékokkal acileztek, majd ciklizáltak. Az említett vegyületek egy része a 8-halogénxantinszármazékokon keresztül is megkapható; ezeket ugyancsak a Traube-féle szin-10 15 20 25 30 tézissel és azt követő halogénezéssel állítják elő. Ez az eljárás azonban különböző hátrányokkal jár. Egyrészt, viszonylag nagyszámú lépésre van szükség, ami kedvezőtlenül hat a termelési hányadokra is és az adott berendezés kapacitására. Például a 4-aminouracilből nitrozálással előállított 4-amino-5-nitrozo-uracilt redukálni kell. ipari méretekben ammóniumszulfiddal vagy pedig vassal és sósavval redukálnak és/vagy nagy mennyiségű kénhidrogén, vagy hidrogén keletkezésével kell számolni. Ezen túlmenően a 4,5-diaminouracilek igen könnyen oxidálhatók és elszíneződés közben melléktermékeket hajlamosak képezni. Az elszíneződés a végtermékbe is belekerül és nehezen távolítható el. A diamineket tehát mindig gyorsan fel kell dolgozni, sohasem szabad őket hosszabb ideig lúgos közegben hagyni. (E. C. Taylor, Jr. Harvey, M. Loux, Elvira A. Falco és George H. Hitchings, J. Am. Chem. Soc. 77. 2243/1955). Ezután következik az acilezés, részben nehezen hozzáférhető savakkal, majd a ciklizálás. Egyes, a 8-helyzetben bonyolultabb csoportokkal szubsztituált xantinszármazékok előállításánál a szintézis még hosszabb, mert először a 8-helyzetben helyettesítetlen xantinszármazékot kell előállítani, amelyet halogéneznek, majd pedig további alkotórésszel reakcióba visznek. 151005