150999. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilnemesítési célokra alkalmas kolloid állapotú melamin típusú műgyanta kondenzátum előállítására

Megjelent: 1964. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •w "^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.999 SZÁM TE—316 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: D 08, fi Magyar osztály: 39 c SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás textilnemesítési célokra alkalmas kolloid állapotú melamin íípusű műgyanta kondenzátum előállítására Textilipari Kutató Intézet, Budapest AFeltalálók: dr. Rusznák István, Weiszburg Jánosné, Sármány József vegyészmérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1962. június 7. Textilnemesítési célokra már több éve használnak melamin típusú műgyanta előkondenzátumokat, amelyeket a textilsegédanyaggyárak stabilizált formában különböző fantázia néven hoznak forgalomba, E termékek a melaminnak olyan származékai, amelyeknek molekula mérete lehetővé teszi a textilanyagOik, főként a cellulóz alapú anyagok mioelláiba való behatolást. Eddigi ismereteink szerint ugyanis, műgyanták alkalmazásával nemesítő hatás csak abban az esetben érhető el, ha az alkalmazott műgyanta a szálasanyagba behatolni képes, ellenkező esetben csak olyan felületi gyantaképződés jön létre, amit könnyű eltávolítani, így hatása is megszűnik. Abból az elvi meggondolásból kiindulva, hogy a szálasanyagokba behatolni nem képes melamin kondenzátumokkal milyen, nemesítési hatás érhető el főképpen a természetes és regenerált cellulóz alapú szálasanyagoknál, tanulmányoztuk, a kolloid állapotú melamin kondenzátumok ezen hatását. Ezekkel kapcsolatos kísérleteink során arra a megállapításra jutottunk, hogy ezek nemesítő hatása nemcsak eléri, dé nedves rugalmasság, méretállandóság, rothadásgátlás tekintetében még túl is szárnyalja az olyan műgyanta előkondenzátumok hatását, amelyekre a kolloid állapot nem jellemző. Mindezekből az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy a kolloid állapotú melamin alapú műgyanta kondenzátum. alkalmazása előnyös. Ahhoz azonban, hogy ez a felismerés gyakorlatilag is megvalósítható legyen feltétlenül olyan kondenzálási körülményeket kell biztosítani, hogy a molekulamövekedés által elérhető kolloid állapotot a rendszerben keletkező gócok többsége egyidejűleg érje elr

továbbá, hogy a folyamat ebben az állapotban 'megállapítható legyen és a keletkezett kolloid állapotú műgyanta kondenzátum legalább 48 óráig stabil maradjon, mert ellenkező esetben felhasználásra alkalmatlan. Mint ismeretes a melamin monomerek savas, közegben kondenzálhatok, mely kondenzáció során a rendszerben gócképződés és gócnövekedés történik és amelyek mindegyike előbb, vagy utóbb eléri, illetve túlhaladja a kolloid tartományt. Hogy a gócképződés és gócnövekedés egyidejűleg, vagy időben eltolódva történik-e, az a kondenzációt beindító gócok számától, ami viszont a rendszer ion, jelen esetben H-ion 'koncentrációjától függ. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a H-ion koncentráció függvényében ugyanabból a monomerből kiindulva a legkülönbözőbb állapotú kondenzátum nyerhető, vagyis elérhető olyan állapot, hogy a H-ion koncentráció megválasztásával gócnövekedés úgy történjék, hogy azok többsége egyidejűleg érje el a kolloid állapotot. Ugyanis valamely kondenzátumra csak akkor jellemző a kolloid állapot, ha gócnövekedés során a gócok többsége úgy éri el a kolloid állapotot, hogy emellett csak olyan kisimennyiségű polikondenzált gcc, vagy kis molekula van jelen, hogy az az egész rendszer stabilitását nem veszélyezteti, de túlnyomóan kolloid eloszlását már biztosítja. Meg kell azonr bain jegyezni, hogy a rendszerben még ez esetben is mindig van jelen a kolloid tartomány alatti és feletti kondenzátum. Ennek oka abban keresendő, hogy nemcsak a gócok keletkezése, hanem, a poli-