150982. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre keményedő műgyantával bevont homok előállítására
Megjelent: 1964. július 1. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG •0T "5>> ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.982 SZÄ.M Nemzetközi osztály: B 22 d OO—87 ALAPSZÁM Magyar osztály: 31 c 6 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás hőre keményedő műgyantával bevont homok előállítására öntödei Formázóanyagok Gyára, Budapest Feltalálók: Szekeres János, Hevenesi György Pótszabadalom a 147 594 sz. törzsszábadalómhoz A bejelentés napja: 1961. január 16. A 147.594 sz. törzsszabadálmunkban hőre keményedő műgyantával bevont homokot úgy állítunk elő, hogy a kb. 200 C-ra hevített homokot hőszigetelő burkolattal körülvett S-lapátos heverőben a kívánt mennyiségű novolak típusú gyantával .addig keverjük, míg a megolvadt gyanta a homokszemeket egyenletesen be nem vonja; a forró és plasztikus keveréket hirtelen leengedjük egy, az S-lapátos keverő alatt elhelyezett olyan koller-keverőbe, amely vízzel hűthető köpennyel van ellátva; a keverék lehűlése közben a gyantára számított kb. 10% mennyiségű hexamethylentetramint adunk a homokhoz, amely így a bakelizálás veszélye nélkül oldódik a homokon még az S-lapátos keverőben kialakult novolak rétegben, és azt hőre keményedővé teszi. A gyanta mennyisége a kívánt öntészeti tulajdonságoktól függően rendszerint 2,5—6,0% között van, a hexa mennyisége pedig az alkalmazott gyanta mennyiségének 8—1,2%-a. Előnyös a gyanta mennyiségére számított 1—2% finomra őrölt montánviasznak a hexamethylentetraminnal együtt való adagolása. Az így készült gyantával bevont homoknál nemcsak gazdaságossági, de öntéstechnilkai szempontból is lényeges, hogy —• legalábbis egy bizonyos határig —• lehetőleg kevés gyantát tartalmazzon, de ugyanakkor a héjformák szilárdsága is kielégítő legyen. A gyanta csökkentésére vonatkozó kísérleteink folyamán az alábbi megfigyeléseket tettük: a) ha az alkalmazott novolakgyanta kondenzációs foka nagy í(vagyis magas olvadáspontú és viszkozitású), akkor a vele készült gyantával bevont homokkal kapott héjformák szilárdsága kisebb, de b) ha a magasabb kondenzáció-fokú gyanták fenti eljárásban való alkalmazásakor a gyanta ráolvasztásával egy időben vizet is adagolunk, akkor a héjformák szilárdsága megnő. Valószínű, hogy ez a jelenség az alábbiak szerint 'magyarázható: A fenti eljárásban alkalmazott — és a gyors és hatásos ráolvasztáshoz, valamint a gyantában levő szabad fenol lehető eltávolításához szükséges •— nagy i(20O C) hőmérséklet a novolakgyanta továbbkondenzáeióját és/vagy termikus bomlását: idézheti elő. 'Mint már a) alatt említettük, a továbbkondenzáció egy bizonyos határon tűi szilárdságromlást okoz — tehát a továbbkondenzáció megakadályozása azoknál a gyantáknál, amelyek kondenzáció foka e határhoz közel van, relatív szilárdság.növekedést kell, hogy eredményezzen. A továbbkondenzációt a tömeghatás törvénye értelmében meg lehet akadályozni, ha a rendszerben vízgőz van jelen. Ha tehát e fenti gondolatmenet alapján a gyanta ráolvasztása közben vizet adagolunk, akkor az azonnal keletkezett vízgőz a gyanta továbbkondenzáció ját visszaszorítja és így magasabb szilárdságot adó gyantával bevont homokot kapunk, mintha vizet nem használtunk volna. A víz egy másirányú hatását pedig nagyon jól lehet szemléltetni az alábbi kísérlettel:
