150915. lajstromszámú szabadalom • Grafikus interpoláló készülék

Megjelent: 1984. július 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.915 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: G 01 b SO-726 ALAPSZÁM 42 b 14-16 Grafikus interpoláló készülék Somogyi Imre oki. mezőgazdasági mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. március 28. A műszaki gyakorlatban előfordul, hogy valamely egyenesvonalú, egyenközű beosztásnak kevésszámú, gyakran csak két pontja adott s ezekhez kell további közbenső vagy kívülfekvő pontokat meghatározni. Példaként említhető a kótás projekción — rétegvonalas térképen — a bemért magasságú pontok közé a kerekszámú magassági pontok helyének megállapítása a rétegvonalak szerkesztéséhez; adott pontok magasságának meghatározása vagy adott magasságú pontok helyének meghatározása a rétegvonalak alapján; vagy végül távolságosztás. De példaként említhető a műszaki gyakorlat egy másik területéről minden olyan függvényábra is, amelynek adott kezdő- és végpontú, adott beosztású koordinátáit adott hosszúságúra kívánjuk készíteni. Ez a feladat sok szerkesztést igénylő, aprólékos és fáradságos munkával jár. Jelen találmány célja olyan szerkesztési segédeszköz kidolgozása, amelynek segítségével ezek a szerkesztések könnyen és gyorsan elvégezhetők. A találmány tárgya grafikus interpoláló készülék. A készülék azon a felismerésen alapul, hogy az említett feladatok mindegyikének grafikus megoldása hasonló háromszögek szerkesztésére vezethető vissza, amelyek tulajdonsága, hogy megfelelő szögeik egyenlőek és megfelelő oldalaik aránya állandó. A találmány tárgyát képező készülék ezt a szerkesztést teszi gépiessé. A készülék áll egy lécből, egy tolókából, e tolókán alkalmazott csap körül elforgatható vonalzóból s végül egy további tolókából. Egy adott egyenes vonaldarab adott arányú szakaszokra való felosztása érdekében a találmány tárgyát képező készülék lécét és vonalzóját oly módon helyezzük az adott vonaldarab mellé, hogy a vonaldarab, a léc és a vonalzó háromszöget képezzen. Ezután a vonalzót a lécen az adott hosszaránynak megfelelő helyre toljuk és az adott vonaldarabot a vonalzó mellett megjelöljük. A jel a vonaldarab kívánt arányú szakaszát határozza meg. A készülék egy példaképpeni kiviteli módját és kótás projekcióhoz való alkalmazását a mellékelt ábrával kapcsolatban ismertetjük, amelyik a készülék felülnézetét ábrázolja. A készülék főrésze az 1 léc, amelyen négy beosztás van. Az egyik beosztás balról jobbra növekszik 0-tól 10-ig, a másik ugyancsak balról jobbra növekszik 0-tól 25-ig; a másik két beosztás az előbbiekhez hasonló, de jobbról balra növekvő számozással. Az első beosztás a 0 és 1,0, valamint a 0 és 1'0,0, míg a második a 0—0,25 ül. 0—2,5 közé eső skálahosszak, illetve a példaképpeni alkalmazás esetén ilyen szintkülönbségek esetén használandó, ha balkéz felé az alacsonyabb, jobbkéz felé a magasabb értékű pont esik. A másik két beosztás ellenkező szintkülönbségek esetén használandó. Az 1 lécen két tolóka van, éspedig a 2 index-tolóka és a 3 vonalzós tolóka, melynek 4 csapja körül az az 5 vonalzó elforgatható. A készülék alkalmazására vonatkozó példában legyen adott az I szintmagassága: 112,33 m és a II pont szintmagassága: 114,19 m. A szintkülönbség 1,86 m s az alacsonyabb pont balkéz felől van. A második beosztást használjuk, amelyik balról jobbra 0-tól 2,5-ig növekszik. Mindkét magassági értékből levonjuk a kisebbik érték kerek méterszámait, vagyis 112-t. Ily módon a 0,33 és 2,19 értékeket kapjuk. Az 2 index-tolókát beállítjuk az 1 léc második beosztásának 0,33, a vonalzós tolókát a 2,19 értékéhez. Az I és II pontokat egyenessel összekötjük és a lécet oly módon helyezzük az I—II vonal mellé, hogy azzal hegyes, célszerűen 30—50°-os szöget zárjon be, és a 2 index-tolóka csúcsa az I pontra illeszkedjék. Ezután az 5 vonalzót a 4 tengelycsap körül oly módon forgatjuk el, hogy belső éle — melynek képzelt meghosszabbítása a forgáspontba esik —