150893. lajstromszámú szabadalom • Szemüvegkeret

.___ Megjelent: 1964. június

1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.893 SZÁM Nemzetközi osztály: GI—101 ALAPSZÁM Magyar osztály: G 02 c 42 h 26-37 Szemüvegkeret S. p. A. GIUSEPPE KATTI — INDUSTRIA ITALIANA OCCHIALI-cég, Torino (Olaszország) Feltaláló: Ratti Giuseppe iparos, Torino (Olaszország) A bejelentés napja: 1961. március 10. A találmány celluloidból, műgyantából, fémből vagy más hasonló, viszonylag merev anyagból készített szemüvegkeretre vonatkozik. A találmány célja az olyan szemüvegkeret kiképzése, amelynek egyes részei — például a halántéknál levő részek, a híd, vagy egyéb részei — oldalirányban hajlékonyan vannak kiképezve, abból a célból, hogy a szemüvegkeret a viselőjének arcához alkalmazkodjék és így elkerülhető legyen, egyebek között, hogy hátrányosan nyomást fejtsen ki, amint ezt a szokásos merev szárú szemüvegkereteknél láthatjuk. Ismeretes az a megoldás, amely ezt az oldalirányú hajlékonyságot úgy éri el, hogy a szemüvegkeret különböző részén több hasítékot, hézagot alkalmaz és ezenfelül az oldalirányban hajlékony laposszelvényű fémbetétet alkalmazza, például acélból. így ez a szemüvegkeret-szár tehát — a .tekintetbejövő részen — számos kis, egymás mellé helyezett tömbből vagy szegmensből áll. Ennek a megoldásnak hátrányai vannak, noha a szemüvegkeret halánték melletti részének bizonyos fokú oldalirányú hajlékonyságot kölcsönöz. A hasítékoknak a bevágása olyan kényes művelet, amely megkívánja, hogy a vágás mélységét a legnagyobb pontossággal állítsuk be, elkerülve ezzel a hajlékony fémbetét bármilyen megsérülését, illetőleg megakadályozva, hogy a szemüvegkeret rúdján nem tökéletesen átvágott réteg maradjon, ami ezen a ponton hátrányosan befolyásolná a hajlékonyságot. A rúdon kiképzett hasítékokba ezenfelül behatolhatnak különféle szenynyeződések, izzadság, és a fémbetéthez juthatnak, ami viszont azzal a veszéllyel jár, hogy az említett betét megrozsdásodik és meggyengül. Ezért tehát a hasítékoknak rendkívül vékonyaknak kell lenniök. Másrészről viszont az a körülmény, hogy a hasítékok ilyen keskenyek, nyilvánvalóan korlátozza a rúd hajlékonyságát. Figyelemre méltó végül az is, hogy a rúdnak a hajlékony részét alkotó kis tömbök, vagy szegmensek lapos felületükkel sorakoznak egymás mellett. Ha most már a rudat meghajlítják, ezek a tömbók vagy szegmensek a külső szegélyeikkel (a „nyomott szál" mentén) érintkeznek, a másik oldalon levő szegélyeik pedig (a „húzott szál" mentén) egymástól eltávolodnak. A találmány ezt a problémát alapvetően eltérő módon oldja meg úgy, hogy a szemüvegkeretnek azon a részén, amelyet hajlékonyan akarunk kialakítani (szár, híd, vagy más része), egymáshoz kölcsönösen tagoltan, hengeres felületen illeszkedő, valamint rajtuk áthaladó hajlékony betéttel összefogott elemek láncolatát alkalmazza. Ez a betét teljesen védve van a kívülről jövő behatásokkal szemben, mert nincs olyan hasíték, vagy bemetszés, amely közvetlenül az említett betétig érne. Részletesebben kifejtve azt láthatjuk, hogy ennek a láncolatnak az egyes elemei váltakozva, kisméretű hengeres testekből és ezek között elhelyezett kisméretű tömbökből állanak, amely utóbbiaknak a hengeres testek felé eső részei konkávok és olyan hengerfelületűek, amely felület illeszkedik a tömbbel kapcsolódó henger felületével, így tehát, mivel ennek a láncolatnak az egyes alkatelemei egymáshoz kölcsönösen tagoltan hengeres felületen illeszkednek, ha a szemüvegkeret szárát, hídját, vagy más részét meghajlítjuk, ezek az alkatelemek egymáson elfognak csúszni, de a felületek állandóan kapcsolatban lesznek egymással. A találmány szerinti, egyes részein hajlékony szemüvegkeretnek a különféle megvalósítási alak-