150854. lajstromszámú szabadalom • Önműködő gravitációs körbuktató
Megjelent: 1964. június 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r NJSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.854 SZÁM Nemzetközi osztály: B 65 g OI—53 ALAPSZÁM Magyar osztály: 81 e 92-103 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY önműködő gravitációs körbuktató Özdvidéki Szénbányászati Tröszt, Putnok Feltalálók: Városi Ferenc technikus, Csapó János g. technikus, ózdi lakosok A bejelentés napja: 1962. január 2. A szén-, érc-, kőbányákban és még számos helyen alkalmazott csille körbuktatók általában egy csille szerelvénynek megfelelő egyes-kettes, esetleg hármas kézi vagy gépi meghajtásúak. A kézi meghajtás részben szűk kapacitású, részben komoly fizikai munkát igényel. A gépi meghajtásúak motort, kábeleket, elektromos berendezéseket, komoly karbantartási munkákat, valamint jelentős energiafogyasztást igényelnek. Aramhiányok esetén, amely gyakran előfordul távoli elhelyezésüknél fogva, jelentős munkakiesést okoznak. Feladat olyan csille ürítő berendezés létesítése, amely komoly fizikai munka és gépi meghajtás nélkül nagy teljesítményt adjon folyamatos üzembiztos működéssel. A feladatot bejelentés szerinti csillekörbuktató oly módon oldja meg, hogy a csillék ürítésére a megrakott csille gravitációs erejét használja fel minimumra csökkentett mozgó géprész alkalmazásával. Gravitációs körbuktatónál súlyponti fontosságú a csillék terhelésének függvényében a fékezés szabályozása és ezzel az álló helyzet pontos beállítása a csilléknek a körbuktatóba való betolásának biztosítására. A találmány szerinti körbuktató 120°-os hármas bontású, mert így lehet a minimális méreteket elérni és a gravitációs erőt előnyösen felhasználni. A bejelentés szerinti megoldás egy példaképpeni kiviteli alakját az ábrák segtíségével. közelebbről is megvilágítjuk. Az 1. ábra szerint az 1 tengelyre, amely egyetlen forgórésze a berendezésnek, van szerelve a 2 120°-ra bontott háromrekeszes körbuktató a csilléket felfogó sínekkel és a csilléket felül befogó tartószerkezettel, amely tehermentesíti a csille alvázszerkezetét az elforduláskor. A körbuktató állóhelyzetét az n sugarú 3 fékdob a 4 szalagfék útján biztosítja oly módon, hogy az 5 csuklókaros tartó beállítható és szabályozható rugóhatással feszíti rá a szalagféket a fékdobra. A 9 szabályozó különleges kiképzésű. 12'0°-ra bontva r2 sugarú mélyedésben a 6 görgő, amely az 5 csuklón felfüggesztett 7 oldókaron van ugyancsak rugósan elhelyezve, feszített állapotban tartja a szalagféket. A 7, 8 emelőkar kibillentésével, amely lehet kézi vagy a csille által vezérelt automatikus működésű, a 4 fékszalag fellazul és a terhelt csille súlyának hatására a körbuktató forgásba lendül. A gravitációs erő hatására a forgó mozgás felgyorsulna és az állóhelyzet elérésekor a fékezés nehézségeket jelentene. Ennek kiküszöbölésére a 9 szabályzó az T2 sugarú mélyedéstől egy bizonyos szög elfordulásig,, melynek értéke a csille terhelésének megfelelően van beállítva, állandó r4 rádiuszú, majd a szög elfordulás után v% exponentiálisan csökkenő értékű enyhe spirál vezérlő pályát ad és így a 6 szabályozógörgő egyenletesen emelkedő fokozatban feszíti rá a 4 szalagféket a 3 fékdobra és így az r2 sugarú mélyedésben már a csillapított forgási sebességű körbuktató leállítása ütközésmentesen történik. A 2. ábra oldalnézetben vázolja 3 csillés kivitelben a körbuktatót. Nagyobb teljesítmény kielégítésére a 3. ábra szerint 6 csillésre is kivitelezhető. A találmány szerinti gravitációs körbuktató kísérleti példányán lefolytatott ürítések igazolták
