150799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabadon vulkanizált gumiáruk előállítására butadien-stirol kopolimer alapanyagból

Megjelent: 1964. június 1. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG &"*&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.799 SZÁM Nemzetközi osztály: B 29 c RU—104 ALAPSZÁM Magyar osztály: 39 a 8—13 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás szabadon vulkanizált gumiáruk előállítására butadien-stirol kopolimer alapanyagból Ruggyantaárugyár, Budapest Feltalálók: Sprung János vegyészmérnök (50%), Budapest, Selényi Flóra vegyészmérnök (25%)) Budapest, Vad László vegyészmérnök (25%). Budapest A bejelentés napja: 1962. március 21. Ismeretes, hogy a forma nélkül szabadon — gőzben, vagy levegőben — vulkanizált gumiáruk megtartják a nyers kialakítás — spriceelés, kalanderezés, stb. — folyamán nyert felületi kiképzésüket, mert a gőz- vagy levegőnyomás, — mely a vulkanizáló prés nyomásához képest igen csekély — pusztán a porozitás meggátlására elegendő, de az teljesen képtelen a nyers felületi kiképzés megváltoztatására. A forma nélkül szabadon vulkanizált áruknál tehát a nyers kialakítás minősége egyben a készáru felületi sajátságait. -V- annak pl. sima, vagy hullámos voltát — is megtíatározza. Szabadon, forma nélkül vulkanizálják általában a kerékpártömlőt, tömlővédőszalagot, gumicipőt és csizmát, profil szalagot, egyes műszaki gumicikkeket, stb. Mivel azonban fenti cikkeknél egyik legfontosabb követelmény a felületi simaság, ezért ezen gumiáruk forma nélkül vulkanizálva csak olyan keverékekből gyárthatók és azokat csakis oly keverékekből gyártják, melyek a nyers kialakítás alkalmával teljes sima felületet adnak. Ilyenek a növényi kaucsuk alapanyagú, és/vagy az igen alacsony polimerizációs fokú butadien blokkpolimer műkaucsuk (pl. SK műkaucsuk) alapanyagú keverékek. A legelterjedtebb műkaucsuk típus, a butadien-stirol kopolimerek családja azonban nem alkalmazható szabadon forma nélkül vulkanizált gumiáruk gyártásához, mivel az ezekből készült keverékek alakításakor kapott felületek sohasem teljesen simák, azok mindig többé-kevésbé hullámosak, rücskösek, azaz felületi simaság szempontjából meg nem felelőnek bizonyulnak. Ez a megállapítás minden jelenleg ismert butadien-stirol kopolimer féleségre vonatkozik, melyek típus és feldolgozás szempontjából 3 csoportra oszlanak meg, éspedig: Az első csoport a közepes polimerizációs fokú műkaucsuk típus, mely felhasználás előtt semminemű kezelést nem igényel (pl. Buna S. 4.). A második csoport magas polimerizációs fokú műkaucsuk típus (pl. Buna S. 3.), melyet feldolgozás előtt depolimerizációnak, azaz molekulaláncrövidítésnek vetnek alá. Ez történhet hőlégkezeléssel dekomponáló kazánban, vagy műkaucsukra hatásos katalitikus lebontószer segítségével gumiipari keverőgépeken. A harmadik csoport szintén magas polimerizációs fokú műkaucsuk típus (pl. szintén Buna S. 3.), melyet azonban a második csoporttal éppen ellenkezőleg a molekulaláncok épségben tartása mellett latex- vagy szilárd állapotban olajos extendálással tesznek feldolgozhatóvá. A gyakorlatban mindhárom butadien-stirol kopolimer csoport, illetve mindkét utóbbi feldolgozási eljárás jól bevált és elterjedt ugyan, de a nyers kialakításkor egyöntetűen jelentkező elégtelen felületi simaság miatt kizárólag formában vulkanizált termékek gyártásához alkalmas, mint pl. gumiabroncsköpeny, gumiabroncstömlő, szállítóheveder, stb. Ugyanakkor nem kétséges, hogy a minőségi és gazdasági szempontok együttes mérlegelése alapján igen nagy jelentőséggel bírna a butadien-stirol kopolimerek használhatóságát a szabadon, forma nélkül vulkanizált gumiárukra is kiterjeszteni, a drága növényi kaucsuk, illetve a gyenge minőségű butadien blokkpolimerek rovására. Ezt a problémát oldja meg a jelen talál-